Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A hypnotismus büntetőjogi jelentősége

A hypnotismus büntetőjogi jelentősége 231 magában, milyen az érzéki szerbek érzéktelensége vagy tulingere, a lethargia vagy a katalepsia általában ; a másik, mely egyedül vonatkozik kutatásom tárgyára, lelki folyamatokból áll. Elég gyakran állították, hogy némely magnetizált egyén oly észleletekre válik képessé, melyek az ismert törvényeknek ellenmondanak ; hogy a gyomorgödrükre tett nyomatott könyvet vagy kéziratot elolvassák; hogy sötét tárgyakon átlátnak. Ezen állítást sem szabad a priori tagadni, de tényleg csak akkor nyilvánítható lehetségesnek, ha igen gondos bizonyítás tárgyává tétettek, mi eddig nem történt. A mi a sötét tárgyakon keresztüllátást illeti, ugy a párisi orvos-akadémia tudvalevőleg 3000 frank dijat irt ki reá két évi határidővel. Három magnetiseur jelent meg somnambuiokkal, de mind a három esetben, teljes kudarcz lőn megállapítva. Ezen eredménytelenség még sem igazolja a föltétlen tagadást, de igenis, a legnagyobb óvatosságra int az illető megfigyeléseknél. Ily óvatosságot tesz ajánlatossá a következő megfontolás is, melyet nem csupán az érzéki szervek transpositiójára, hanem kivétel nélkül, a hypnotismus összes rendkívüli tüneményeire kell vonatkoztatni. A nevezett tünemények ugyanis különös physiologiai állapotban jelennek meg, melyet okvetlenül kivételnek kell tekinteni s mely valószinüleg7igen állhatatlan. Akkor kell őket tehát megfigyelni, mikor némi alapossággal gyanítható, hogy megvannak. Azon követelés azonban, hogy meghatározott órában idéztessenek elő, közönség vagy tudós gyülekezet jelenlétében, legbensőbb természetükkel áll ellentétben. A nyilvános somnambul-mutatványok tehát igen komoly bizalmatlanságot érdemelnek, s e bizalmatlanság fokozódik, ha a közönség fizet, mert világos, hogy ilyenkor a speculatióra való tekintet a kísérletet tevő személvek becsületességét veszélyeztetheti. Áttérek most különösen a második osztályhoz tartozó hypnotikus tüneményekre, azokra, melyek a médium és a kisérlettevő személy közötti viszonyra vonatkoznak. A hypnotikus személyekre gyakorolt hatás suggestiókban nyilvánul. Ha a kísérleteket tevőktől eredő számos bizonylatoknak hinni lehet, ugy a suggestiókat nem csupán szavakkal lehet létre hozni, hanem egyszerű gondolat által is, ha akarati cselekedet kiséri, ugy hogy itt tisztán lelki viszony állana fenn. A hypnotizált a hypnocizáló uralma alá kerül, a ki észleleteket vagy hallucinatorius képeket, gondolatokat, érzelmeket és cselekményeket suggeralhat benne. A hypnotizált ilyenkor azt találja, hogy pl. a viznek bor- vagy kávé-ize van; csak képzeletében létező helyeket, személyeket, állatokat lát; sugalt érzetek támadnak benne : félelem, remény, szomorúság, öröm, lelkesedés. Azon gondolatot suggerálják benne, hogy elkövetett valamit; az ilyen suggestio azután az emlékezetben meglevő tény jellegét és hatását ölti magára. Végre a hypnotizált teljesíteni fogja a neki meghagyott cselekményeket is, az egyszerű