Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A lopás mennyiségi ismérvei. 2. [r.]

A lopás mennyiségi ismérvei 207 azon erkölcsi összefüggés fenforgásától, mely a delictum continuatum alapját képezi ; másrészt azért, mert a delictum continuatumtól épen ellenkező eredményre vezetvén, ennek alapeszméjével homlokegyenes ellentétben áll. A d. c. alapeszméje ugyanis a bűnhalmazatnak s az ezzel járó büntetés-suly osbitásnak kizárása a tényleg fenforgó delictum többségnek, mesterségesen delictumegységgé átalakítása által. Czélja tehát a beszámítás enyhítése levén a dolog természeténél fogva kizártnak kell lennie ott. hol (mint a lopás, sikkasztás, s némely más vagyon elleni bűntetteknél) a minősítés vagy a büntetés az értéktől függvén, a mesterséges egységalakitás az értéknek ezzel szükségszerűen járó egybefoglalása folytán, a czélzottal épen ellenkező eredményre, enyhítés helyett sulyosbbitásra vezet A d. c. mondja Carrara íictio juris ; de bár meg van engedve a fictio ob favorem, nem alkalmazható in ódium. 2. A 335. § ban foglalt rendelkezésnek észszerű alapja az iteratio (bűnismétlés, mely megkülönböztetendő a visszaeséstől).6 Az iteratio rendszerint a bűnhalmazatra telállitott szabályok alkalmazására vezet. A 335. §. kivétel a bűnhalmazatra felállított szabálytól, nevezetesen a btkv. 96. §-ának intézkedésétől. A kivételt a dolog természete indokolja ; az, hogy az itt contemplált esetben a bűnismétlésnek rendszerinti hatására szorítása absurdumot eredményezne. A 335. §-ban foglalt intézkedés mellőzésével ugyan is két vagy több, egyenkint vétséget képező lopás esetében a btkv. 339 §-ában a lopás vétségére megállapított egy évi fogházbüntetés a 97. §. alapján egy évvel felemelhető levén, a büntetés két évi foghazat meg nem haladhatna akkor sem, ha a lopott dolgok összértéke az 50 forintot többszörösen meghaladná ; holott 6 A m k. Curia 1881. évi 3346. sz. a. kelt, s más tekintetben is igen nevezetes Ítéletében (B. J. T. II. 183.) tévedésnek nyilvánítja ugyan, azon a kir. tábla ítéletében kifejezésre jutott álláspontot, mely a 335 §-t a bűnismétléssel hozza összefüggésbe. Szerinte a 335- §• esetében nem bűnismétlés, hanem — a mindenek fölött tüzetességet követelő jogi terminológia szerint — összefoglalt bűntett «delictum collectivum* jő létre. A delictum collectivum s az a kőről az elméletben uralkodó fogalomzavar sokkal jobban ismeretes, semhogy czélszertínek mutatkoznék, ily fogalomhoz fordulni akkor midőn arra szükség egyáltalán fenn nem forog. A jogi terminológia mindenek fölött tüzetességet követel ; ez kétségtelen, de ép oly kétségtelen, hogy sem az elméletnek sem a gyakorlatnak nem teszünk hasznos szolgálatot, ha a terminológiát szükségtelenül complicáljuk, a helyett, hogy egyszerüsitenők, különösen ha közönséges, mindenki által megérthető fogalommal rendelkezhetünk s mely a dolog természetének is megfelel. A 335. §• feltétele : «az ugyanazon tettes által elkövetett több lopás», mi ez más, m'nt bűnismétlés ? A bűnismétlés tényleges fenforgását nem szüntetheti mrg azon körülmény, hogy annak következményét a törvényhozó a rendszerinti következménytől eltérően állapítja meg. Mindenesetre egyszerűbb azt mondani : «a bünsmétlésnek rendszerinti törvényes következménye a bűnhalmazat szabályainak alkalmazása, a 335. §. esete ezen szabály alól kivételt képaz», mint azt mondani, hogy a btkv. 335. §-a esetében közönséges, de nem büntetőjogi értelemben vett ismétlés forog fenn. Az ismétlés közönséges s nem jogi fogalom, de jogi következményei igen is lehetnek különbözők.