Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 4. szám - A lopás mennyiségi ismérvei. 2. [r.]

20Ó Dr. Heil Fausztin a lopott dolog misége (pénz-e vagy arany), minősége (jobb e vagy rosszabb) és értéke körül A ki ioo frankói tartalmazó pénzzacs kót lopott azon hitben, hogy csak 50 frankot tartalmaz, 100 frank lopásában bűnös, épugy mint az, a ki ellenkezőleg 100a frankra becsülte a zacskó tartalmát. Ha a tolvaj nagyobb érté­ket vélt lopni, az eredmény az ő szerencséje, s nem lehet őt a nagyobb érték ellopásának kísérletével terhelni Ha a tolvaj na­gyobb értéket lopott, tulajdonítsa magának ; miért nem vigyázott. A mint élvezte volna a véletlent, ép ugy viselni tartozik az ellen­kező véletlen terhesebb következményeit.» Bármiként álljon a dolog elméletileg, annyi bizonyos, hogy a min. indokokban kifej­tett álláspont a törvényben kifejezésre nem jutott. A törvény világos és határozott rendelkezése szerint az érték nem tudása, az­erték körüli tévedés, a minősítésre befolyással nem bir. A tettes­nek tudnia kell: a) hogy a dolog idegen ; b) hogy másnak birto­kában van; c) hogy a tettes annak eltulajdonítására jogosítva nincs. A tulajdon, a birtok, s az eltulajdonítás jogosultsága körüli tévedés kizárja a lopás tényálladékát ; de a tényálladék fenfor­gása mellett a minősítés fölött a lopott dolog értéke dönt, füg­getlenül a tettesnek a körüli nézetétől, épen ugy mint az ered­mény a testi sértés esetében. Megjegyzendő egyébiránt, hogy ha a törvény világos rendel ­kezése nem is állana útjában a btkv. 82-ik §-a elvi alkalmazhatá­sának, ezen §, helyes értelmezése mellett, alkalmazásának föltéte­lei tényleg soha sem foroghatnak fenn. A ki nem tudja, hogy az elvett pénztárczában mennyi pénz van, vagy, hogy a dolog, melyet lop, mennyit ér : az a lopást az értékre való tekintet nél­kül és az esetre is el akarja követni, ha a pénztárczában több pénz van, a dolog többet ér, mint gondolja, mert az, hogy a mennyiségnek, minőségnek vagy értéknek kétségtelen ismeretével nem bir, nem tartóztatja őt vissza a lopás elkövetésétől. A tolvaj tehát ily esetben mindig dolus eventualis mellett cselekszik. Dolus eventualis esetében pedig a btkv. 82. §-a sohasem alkalmazható. A btkv. 335. §-a szerint, annak meghatározása végett, vájjon büntettet vagy vétséget képez-e a lopás, mindazon dolgok értéke egybefoglalandó, melyeket ugyanazon tettes, bár több külön lopás alkalmával, ellopott vagy ellopni megkisérlett vagy melyek­nek ellopásában részes volt.5 1. Ezen rendelkezést tévedés volna a bünfolytatás (conti­nuatio) eszméjére visszavezetni akarni. Egyrészt azért, mert alkal­mazása teljesen független az elhatározás egységéből származtatott 5 A szardíniái btkv. megfelelő 606. |a igy hangzik: «Az érték minősítő­körülménye fenforog akkor is, ha az több érték egybefog'alásából származik, a melyek, habár különböző időben, ugyanazon személyek által egy vagy több személy kárára elkövettettek; a mennyiben valamennyi lopás ugyanazon eljárásnak képezi tár­gyát. A bűnhalmazatra vonatkozó szabályok ezen esetre nem alkalmazandók.*

Next

/
Thumbnails
Contents