Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogi oltalom alaptana. 1. (r.)

A jogi oltalom alaptana (>3 kénytelen, e jog olyan lesz, mintha nem is létezett volna. Élete, vagyona, szabadsága, mindez bizonytalan neki. A jogi törvény nem adott neki semmit. A mit megtart, saját erejéből tartja meg, s ha az igazság diadalmaskodik, ez csak véletlenség. Ha az ember ily állapotra rendeltetett volna, nem alkottatott volna jogi törvény. Tehát a rend törvénye szükségkép akarta, hogy állandó hatalom létesüljön, mely a jogi törvényt e földön megőrzi, s hogy e hatalom az ember szabad akaratának megsemmisítése nélkül tegyen eleget a jogi oltalom szükségletének. Ezt az oltalmat pedig nem lehetett másban feltalálni, mint a jóknak a roszak elleni szövetségében. Mert az emberek között a helyes lelki törekvések az általánosak, mig azok, kik valamely különös befolyás által a szenvedély rabságába kerültek, a kivételes romlás állapotában vannak. Azért biztosan előre volt látható, hogy a jók a roszak fölött túlsúlyban lesznek, a mint ez az emberiség rendes állapotában igy is van. De miután a jóknak a roszak elleni szövetkezése az emberek társulatlan életében nem volna remélhető, a jogi oltalom képezi a harmadik okot, melynél fogva a rend örök törvénye az emberiségnek társas állapotot parancsolt. A társult embereket a jogi oltalomra vagy közvetlenül, kényszer utján lehet szorítani, mely a rosz hajlamuakat a jogi törvény tiszteletére kényszeríti, vagy pedig közvetve, sanctío utján, mely bajjal fenyegeti azt, ki mások jogát sérelmezi, Ilyképen a társult állapot a jogi törvény egyedüli biztositéka ; a társulás pedig szükséges kiegészítése a rend törvényének, a physikai, erkölcsi és jogi rend három szempontjából. Az anyagi jóllétet, az erényt, az igazságot, a társtalan embernek lehetetlen volt elérnie. A társadalmi állapotban tesz szert reájuk, a mennyire ez emberileg lehetséges. Vagy azt kell tehát mondanunk, hogy az ember azért tétetett a földre, hogy örökké boldogtalan, hogy erényes és igazságos semmikép sem legyen ; vagy pedig el kell ismernünk, hogy természetének ősi, absolut állapotánál fogva társas állapotra van rendelve. Mint test a physikai szükségleteknek hódol. Mint lélek a szellem-erkölcsi szükségleteknek szolgál. Mint lélekkel párosult test a jogi szükségleteknek van alárendelve. Eddig csak egyszerűen társulásról volt szó és nem szóltunk polgári társadalom-r6\. Ezt az utolsó lépést kell még megtennünk, hogy tudományunk terére jussunk. Meg volt-e valósitható a hármas czél, mely miatt az emberiségnek a társulás rendeltetett (a kölcsönös segély, a kölcsönös nevelés és a jog kölcsönös védelme) a tisztán természeti társas