Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - A lopás mennyiségi ismérvei

A lopás mennyiségi ismérvei 155 ran az elkövetés körülményei vetnek kétségtelen világot. Ha a magtárban tetten kapott tolvajnál zsák találtatik, nem lehet feltenni, hogy több gabonát akart lopni, mint a mennyi azon zsákba belefér. 8. Vita tárgyát képezte a minősítés kérdése azon esetben, midőn a tettenkapott tolvaj a lopást már részben bevégezte, de annak szándékolt folytatásában a tetten érés által megakadályoztatott. Tételes törvényünk szerint ezen kérdés akkor nyer gyakorlati fontosságot, midőn a tolvaj cselekménye a már tényleg elvett érték szerint csak vétséget, az ellopni szándékolt érték szerint ellenben büntettet képezne. Vannak, kik ily esetben csak a tényleg elvett érték szerint minősülő bevégzett lopást vesznek fel. A felhozott esetben tehát a tolvaj csak bevégzett lopás vétségeért volna büntetendő. Ezen nézet minden indok nélkül büntetlenül hagyja a szándékolt bűntettnek kétségtelenül fenforgó kísérletét. Mások szerint bevégzett lopás vétsége és lopás bűntettének kísérlete forog fenn anyagi bűnhalmazatban. Ezen nézet az ellenkező túlzásba esik, s a szándék, hely és idő szerint, tehát ug/ subjectiv mint objectiv szempontból összefüggő egységes cselekményből, természetellenes kettészakitással, két önálló cselekményt alkot. A kérdésnek helyes megoldása a túlsúly elmélete, mely szerint a cselekmény lopás bűntettének kísérletét képezi. S ezen megoldás összhangban áll a kísérletnek a btkv. 65. §-ában adott fogalommeghatározásával. A tolvaj 50 frtot meghaladó értéket akart lopni; szándéka tehát büntettet képező lopásra irányult. Ezen szándékolt bűntett véghezvitelét a tettes az 50 frtot meg nem haladó érték elvételével megkezdte, de még be nem végezte. Ezen cselekménye tehát a szándékba vett s megkezdett bűntettnek kísérletét képezi.18 az egész elmélet benső tarthatlanságá'c, mely különben a lopás elkövetési cselekedetét képező «contrectatio» értelmezésével függött össze. De már Ulpianus az ellenkező nézetet vallotta «sed verum est, in tantum eos furti actione teneri, quantum abstulerunt*. (Dig. 47. 2. 21. pr.) 18 A kérdés egy gázlopás is alkalmából Németországban is felmerülvén, élénk vitára adott alkalmat. A vitához többek között hozzászólottak Geyer és Glaser. A vizsgálat tárgyát képezett hypothesis ez : A tolvaj a pénztárban levő 2000 frtot akarja ellopni. Midőn már 20 forintot vagy IOOO frtot zsebre dugott, tetten éretik, s a maradék elvételében megakadályoztatik. Kérdés : miképen minősitessék a cselekmény ? Geyer szerint bevégzett és megkisérlett lopás anyagi halmazata forog fenn. Bevégzett lopás az elvett, megkisérlet lopás azon összeg tekintetében, a melynek elvételében a tolvaj a tettenérés által megakadályoztatott. Glaser szerint mindig csak megkisérlett lopás forog fenn, a bevégzett lopás büntetését absorbeálja a megkisérlett lopás büntetése, mert a bevégzett lopást megállapitó cselekméay (a 20, illetve IOOO írtnak elvétele) nem más, mint az egész 2000 írtra irányzott lopás véghezvitelének megkezdése. Ezen nézeteltérés arra birta Carrarát, hogy hozzászóljon a kérdéshez (Un caso speciale di tentativo. Opuscoli I. kötet. Magyar fordításban közölte Beksics Gusztáv, folyóiratunk XII. k. 177. s k. 11.) Azon elragadó dialektikával, mely az ősz tudósnak sajátja, Kimutatja Geyer nézetének alapjában helytelenségét, mert először igazságtalan, másodszor absurdumra vezet. Igazságtalan s jogilag téves azért, mert a kisérlet construálására, a minden kísérlethez szükséges