Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 3. szám - A lopás mennyiségi ismérvei

154 Dr. Heil Fausztin egyszerű. A btkv. 4. §-a szerint az érték alatt a folyó érték értendő.16 Érdekesebb a második kérdés, melyet Carrara következőleg iparkodik megoldani. «Ha — úgymond — az Ítélethozatal napján a húzás már megtörtént s a jegy mit sem nyert, a kérdés nem nehéz. A tolvaj nem mondhatja, hogy a jegynek nincs értéke s hogy azért semmit sem lopott. A véletlen a már elkövetett büntetendő cselekményt meg nem semmisitheti. A tolvaj lopott s azért büntetendő. De mi tekintendő a lopott dolog értékének ? Túlzás volna a reményt egy vonalba helyezni a valósággal, s 1000 frtos lopásért elitélni a tolvajt, mert a jegyre annyit lehetett nyernie, holott már bizonyos, hogy a jegy semmit sem nyert; de ép oly téves volna azt mondani, hogy a tolvaj csak 50 krajczárt lopott, mert ennyi volt a betét. Ezen esetben a megkisérlett lopás tulsulylyal bir a bevégzett lopás fölött. A bevégzett lopás tárgya 50 krajczár. De a tolvaj 1000 frt ellopását kísérletté meg ; végrehajtotta a véghezviteli cselekedeteket s csak akaratától nem függő véletlen akadályozta abban, hogy a nagyobb lopást a nyereményösszeg felvételével be nem végezte.* Ebből következik, hogy ha a jegyre nyeremény esett, s azt a tolvaj felvette, a nagyobb érték szerint minősülő bevégzett lopás forog fenn; viszont a nagyobb érték szerinti lopás kísérlete forog fenn akkor is, ha az Ítélethozatal idejében a húzás még meg nem történt s igy a nyeremény kérdése még függőben van. Mindez következménye azon felfogásnak, hogy ezen esetben nem «lucrum cessans»-ról, hanem föltételes értékről van szó. Carraranak ezen tana, ha elfogadtatik is, nézetünk szerint módosulást kell hogy szenvedjen a tőzsdeileg jegyzett s árfolyam mai biró értékpapíroknál, melyeknek értéke az árfolyam szerint állapítandó meg. 7. A lopott dolog értéke sok esetben a lopott mennyiségtől függ. A mennyiségnek megállapítása néha, különösen kísérlet esetében, nehézséggel járhat. De ez mindig bizonyítás tárgyát képező ténykérdés. A római gabonarakás elmélete ma meghaladott álláspont.17 A tettes által ellopni szándékolt mennyiségre gyak16 A btkv. 4 ik §-át, mely a javaslatban nem volt, a képviselőház igazságügyi bizottsága vette fel épen azért, hogy a bűntett és vétség tényálladéka vagy a büntetés, ott a hol a bűntett és vétség közti határvonal, vagy a büntetési tétel bizonyos pénzösszegtől függ, ne tétessék függővé a változó napi árfolyamtól, s ily módon ingataggá. (V. ö. Anyaggy. I. 183.) 17 A rómaiaknál kérdés tárgyát 'képezte, s miat Ulpianus mondja «vulgarÍ3 quaesiio* volt, vájjon az, ki egy gabonarakásból egy mérő gabonát lopott, az egész rakást lopta-e el vagy csak annyit, a mennyit tényleg elvett. Ofilius azt tanította, •LOgy a tolvaj az egész rakást ellopta «mert — mint Trebatius mondja — a ki megérinti egy embernek fülét, az az egész embert érintette.» Az indokolás mutatja