Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 2. szám - A gyorsírás a jogszolgáltatásban

I2Ó Szemle gondolataiknak szárnyalásában megakasztatnának vagy bénittatnának. Ezen általános előnyben részesiti a gyorsirászat a jogászt is ; de ezenkivül számos különös előnyt is nyújt a röviditett irás a jogászságnak. Első sorban az ügyvédre nézve lehet a gyorsirászat nagyon hasznos. Ügyfeleivel való értekezésénél az ügyvéd közleményeinek lényegesebb tar­talmát följegyezni kénytelen. Ezt a gyorsírásban könnyebben és tökélete­sebben teheti, a fogalmazványok tervezetét is gyorsírásban készítheti el, melyet azután a gyorsírást értő írnoknak folyó Írásban való leirás végett adhat át. A gyorsirászat továbbá okmányok leírásánál vagy ügyiratok meg­tekintésénél is alkalmazható, mert annak segélyével a rendes idő egy ötöd része is elégséges. A gyorsírás további előnye abban áll, hogy a törvények szövegkiadásában könnyen alkalmazhatók rövid jegyzetek a módosítások­ról és döntvényekről. Az ügyvédi levelezésben is nagy jelentőségű a gyors­írás. Ha gyorsirászatot értő Írnokai vannak, fogalmazványait és leveleit a közönséges beszéd gyorsaságával mondhatja nekik tollba; de a szóbeli tárgyalásoknál is kitűnően alkalmas a gyorsírás. Végre nem lehet említés nélkül hagyni a gyorsírásnak azon előnyét sem, hogy terjedelmes előadáso'; esetén kimeritő tervezetet lehet egy oldalon gyorsírásban összeszorítani, mi könnyíti az áttekintést. Mindezen előnyökkel használhatja a biró is : az ügyiratok tanulmá­nyozásánál, kihallgatások előkészítésénél és folyama alatt; s mily kívánatos volna gyakran a bíróra nézve, ha az általa hozott ítéletek indokait a gyors­irászatban jártas Írnoknak tollba mondhassa ! De különösen áldásos lenne a gyorsírás alkalmazása a bírósági jegy­zőkre nézve. A hivatalos gyorsírás törvényes behozatala itt volna elrende­lendő. A polgári perbeli jegyzőkönyvfelvétel más szempont alá esik, mint a bűnvádi; mindegyik másnemű tevékenységet igényel. A polgári perben a tanúnak vallomását, a mennyiben jelentékeny, a jkvbe fel kell venni. A biró a tanút kihallgatja és azután azt, a mi vallomásából lényeges, a bíró­sági jegyzőnek tollba mondja. Ez manap csak közönséges Írással eszkö­zöltetik és sok időt vesz igénybe. De más hátrányokkal is jár e mód­szer. Gyakran még a biró által szórói-szóra tollba mondott jegyzőkönyv­nek sincs azon értelme, melyet a tanú vallomásával kifejezni akart és az eltérő értelmezés csak sokkal később, ujabb körülményes tárgyalások folytán tűnik ki. A felfogás és a szöveg a biróé, s nagyon különbözik a biró tehetsége, azon vélemény szerint, a melylyel a kihallgatáshoz fog, és a kihallgatott értelmességéhez képest. E téren egyedül az által lehet a veszedelmes tévedéseket elkerülni, ha a tanuk vallomása azonnal gyors­irászatilag leíratik. Ép ugy azon nem ritka esetekben, a melyekben a biró oly dolgokat, melyekre súlyt nem fektetett, kellő figyelembe nem vett, a tárgyalás folyamán azonban észreveszi, hogy azok lényegesek. Akkor azután megeshetik, hogy az előbb lényegtelennek tartott dologra visszatér; de ez nem mindig történik, és ha történik is, nem mindig bizonyos, hogy az időközben szintén figyelmessé lett tanú előbbi vallomását pontosan ismétli. A bünperben első sorban a vizsgálóbíró mellett működő jegyző teen­dője említendő. A vizsgálóbíró a tanút illetve a vádlottat kihallgatja és azután tollba mondja az Írnoknak a jegyzőkönyvet. E felvételnél a gyorsirászat haszonnal alkalmaztathatnék. Az anyagi igazságszolgáltatás érdekében gyak­ran kívánatos nagyobb részletesség daczára is jelentékeny időmegtakarítással járna. A járásbirósági tárgyaláson a lényegesebb körülmények jegyzőkönyvbe veendők. Itt a jegyzőnek a biró nem mond tollba, hanem követnie kell

Next

/
Thumbnails
Contents