Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 2. szám - Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz való viszonya jogtörténeti szempontból. 4. [r.]

120 Csutorás László Az országgyűlés összehívásának, megnyitásának, feloszlatásának stb. joga a magyar királyt illeti. O szentesíti az elfogadott törvényjavaslatokat, és ez által azok országos törvénynyé válnak.65 Közös, tehát a magyar országgyűlésen tárgyalandó ügyek : a hadügy, minden ágában, a pénzügy, egész terjedelmében, nevezetesen az adórendszer megállapítása, a civilliszta, az egyenes és közvetett adók megállapítása stb. az érczpénz és bankjegy ügye. Autonóm, tehát a társországok országgyűlésén tárgyalandó ügyek: a beligazgatás ügye, a vallás- és közoktatás-ügy és az igazságügy. A kormányzat szintén közös és autonomikus. A fent kijelölt közös ügyekre nézve a végrehajtó hatalmat a magyar minisztérium gyakorolja, lehetőleg egyetértésben a társországok autonomikus kormányával. E közös kormányzat elősegítésére a magyar minisztérium kebelében egy tárcza nélküli külön horvát-dalmát miniszter neveztetik ki, mintegy kapocsként a két kormány között. O terjeszti fel ő felségéhez a bán előterjesztéseit, s jogában áll ily felterjesztések alkalmával azokra saját véleményét is felterjeszteni. E miniszter a magyar minisztertanácsnak szavazattal biró tagja s a magyar országgyűlésnek felelős. A magyar minisztérium intézkedéseinek végrehajtására a társországokban külön közegek léteznek, a melyeknek működését a társországok autonomikus kormánya elősegíti, sőt ha ilyenek nem léteznek, köteles maga végrehajtani a magyar minisztérium intézkedéseit. A fennebb kijelölt autonóm ügyekre nézve Horvát-Sziavon Dalmátországok autonóm kormánynyal birnak, melynek élén a bán áll (50. §.), a kinek csupán polgári állása van s <Horvát-SzlavonDalmátországok bánja» czimmel él. Ez autonóm kormány három önálló osztályból áll: belügyi, vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi osztályból. Mindeniknek élén áll egy osztályfőnök, kik a bánnal együtt a társországok országgyűlésének felelősek. Közigazgatási tekintetben feloszlik az ország: községekre, városi és járási törvényhatóságokra és vármegyékre.66 Az adózás ügye közös, tehát nincs féladózás, mint 1848-ig. De érdekes azon pénzügyi egyezmény, mely Magyarország és társországai közt a XXX. t.-cz. értelmében fennáll. T. i. Magyarország és társországai költségeinek fedezésére a társországok adóképességök arányában tartoznának adózni; még pedig ezen költségek minden 100 forintjából a társországokra esnék — az 1868ban 10 évre megállapított kulcs szerint — 64407,799 frt. Azonban e százalékot csak ugy fizethetnék, ha a saját autonómiájukra szükséges költségeknek — mely költségek évi 2,200.000 írtban *5 Dr. Kiss István: Magy. közjog. 288 — 292. §§. ** Dr. Kiss István : I. m. 293. 1.