Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 2. szám - Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz való viszonya jogtörténeti szempontból. 4. [r.]

Horvát-Szlavon-Dalmátország' ;oknak Magyarországhoz stb. 119 zetesen a területre, kapcsolatra, továbbá a törvényhozás, kormányzat, pénzügy, hadügy s a törvénykezésre nézve. A Horvát-Szlavon-Dalmátországok neve alatt értendő földterületet az idézett t.-cz 66. §-a igy határozza meg :6i «i. Mindazon terület, mely jelenleg Buccari városával és kerületével együtt Fiume vármegyéhez tartozik, Fiume város és kerülete kivételével, a mely város, kikötő és kerület a magyar koronához csatolt külön testet képez.» «2. Zágrábmegye, Zágráb és Károlyváros városokkal s a túrmezei szabad kerülettel ; 3. Várasd megye Várasd várossal; 4. Kőrös megye Kőrös várossal; 5. Pozsega megye Pozsega várossal ; 6. Verőcze megye Eszék várossal ; 7. Szerém megye; továbbá a következő határőrezredek : likkai, ottocsányi, ogulini szluini, első báni, második báni, varasd-kőrösi, varasd-szt.-györgyi, gradiskai, bródi, pétervaradi, végre a mostani Dalmáczia. Ez a mai Horvát-Szlavón-Dalmátország területe. «Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországok egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, mind az ő Felsége uralkodása alatt álló országok, mind más országok irányában* — mondja az 1. §. E közösségből következik, hogy Magyarország s HorvátSzlavon-Dalmátországok királya egy és ugyanazon (szt. István-féle) koronával s koronázási eselekvénynyel koronáztatik meg s az összes országok részére, a közös magyar országgyűlésen, közös hitlevél adatik ki. (2. §) E közösségből következik továbbá, hogy a magyar szt. korona összes országainak közös ügyeire nézve Magyar-Horvát-SzlavonDalmátországoknak «egy és ugyanazon törvényes képviselettel, törvényhozással s a végrehajtást illetőleg közös kormányzattal kell birniok.» (3 §.) Ezekben van kimondva a kapocs milyensége. De vizsgáljuk az egyes ügyszakokat. Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak a törvényhozás körében vannak Magyarországgal közös és autonóm ügyeik. S ezért a 32§. értelmében a magyar országgyűlésre küldenek 29 követet, a főrendiházba a 36. §. szerint kettőt, ezenkívül tagjai a főrendiháznak mindazon horvátok, kik 1848-ig azok voltak. (37. §.) —A magyar delegáczióba a horvát képviselők közül 4, a főrendi ház horvát tagjai közül egy megy. (41. §.) De autonóm ügyeik tárgyalására saját országgyűlésük is van nevezett országoknak, a melyen törvényeket hozhatnak, (48. §.) (azelőtt csak statútumokat hozhattak közgyűléseikben). Ezen országgyűlés egy kamarából áll, melynek tagjai részint virilisták, részint választott képviselők. Tartama 3 év ; ülésez Zágrábban. 64 Az 1865/8. évi országgyűlési t.-czikkek. 2. füz. Kiadja Ráth Mór. Pest. 18Ó9.