Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogi oltalom alaptana. 1. (r.)

A jogi oltalom alaptana. (Az 1861—62. egyetemi tanévet megnyitó besze'd; átdolgozva és bővítve 1866-ban.) Irta CARRARA, fordította dr. TARNAI JÁNOS. (Első közlemény.) Örömmel üdvözlöm az uj tanévet megnyitó mai napot. Örömmel üdvözlöm, mert önök közé hoz vissza ; soraikban pedig nagyobbrészt oly ifjakat látok, kikkel már előbbi tanulmányok folyamán megbarátkoztam. Azon válogatott seregnek, melyet ma magam előtt látok, egy részét már két év előtt bevezettem a büntető jog elemeibe ; ők ma oly czélból térnek vissza e tanulmányhoz, hogy annak legmélyebb gyökereivel ismerkedjenek meg. A másik osztálylyal a lefolyt tanévben a természeti jog legmagasabb elveiről elmélkedtem ; azon tudomány elveiről, mely, ha a büntető jogot jól felfogott bölcseleti oldaláról tekintjük, nem más, mint annak bevezetése és alapja. Önök már hozzászoktak nyelvezetemhez, módszeremhez, hajlamaimhoz. Én viszont megszoktam jóakaratukat, szorgalmukat, tudománykedvüket. Midőn tehát baráti egyetértésben másodszor ülünk a tudomány padjaira, ugy találkozunk, mint régi ismerősök, kik már érteni tudják egymást. Ezek után azzal vezethetem be idei előadásaimat, hogy a büntetőjog legtávolabb forrásainak tanulmányozására hivom fel önöket ; megmutatandó, hogy az már a Teremtő ősi szándékaiban megvolt s azért szoros kapcsolatban áll az emberiség sorsának alakulásával. Ezen rendeltetésénél fogva a gonosztevők elleni büntetés kiszabásának és alkalmazásának gyakorlati művészete, jól irányozva, hatalmas eszköze a társadalmi fejlődésnek ; de roszul kezelve, az emberi tökéletesedés súlyos akadálya, a barbárság fentartója, a népeknek nem nevelője, hanem megrontója. A legfőbb alapok, melyekből a jog általában és a büntető jog különösen fakad, már fel van tárva elméik előtt, gyökeret vertek meggyőződésükben. Egy egészséges bölcselem emlőin táplált