Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - Észrevételek a római congressus határozataira

Észrevételek a római congressus határozataira 45 A resolutió a következő basison nyugszik : Tekintettel azon körülményre, hogy a rabok a legritkább esetben dolgoznak erejüknek oly megfeszítésével, mint a szabad munkások; tekintettel továbbá arrar hogy a büntetés czélja önmaga is kizárja a raboknak bőséges ellátását : a rendes élelmezés maximuma gyanánt azon tápanyag minimumának kiosztása ismertetett nélkülözhetlennek, melyet egy felnőtt ember középmértékü izomtevékenység mellett 24 óra alatt erejének fentartására megkiván. Ezen minimum áll a következő tápanyagokból : fehérnye: zsíranyag: .szénhydrat: 118 gramm. 56 gramm. 500 gramm. Ezen részesülés szerint a tápanyag-viszony ugy áll, mint I : 500. Ez tehát a rabok élelmezésének maximuma. Erről le lehet még szállni a tápanyag-viszonynak egy még csekélyebb fokára, azaz dolgozó-raboknál azon arányra, mely ugy áll, mint I : ó-hoz. Tétlenül veszteglő raboknál elégséges azon viszonynak megállapítása, mely a tápanyagok tekintetében megtartja a viszonyt 1 : 3. Mindez oly feltétel mellett állapíttatott meg, hogy a rabok hetenként bár háromszor htístáplálékot kapnak. Ennek élettani oka abban rejlik, hogy a hús igen sok fehérnyét s igen kevés szénhydratot tartalmaz, annyira, hogy mig egy dolgozó embernél a fehérnye pótlására 24 óra alatt 538 gramm htísétek elfogyasztása elégségesnek mutatkozik, addig ugyanazon ember, ha csakis növényi étkekkel táplálkoznék, ugyanazon eredmény elérésére 2620 gramm táplálékot kellene hogy elfogyasszon. Voigt vizsgálatai szerint a húsétkek fehérnye tartalma a bél által annyira felszivatik, hogy csakis 2-8°/0 marad vissza s igy az ürülék mennyisége igen csekély fokra apad. A növényi tápláléknál megfordítva áll a dolog ; ezeknél a belek csak igen kevés fehérnyét bírnak felszíni ; a rizsből álló tápláléknál 2O'4°/0, a krumplinál 32-2°/0, a sárgarépánál 39°/o felhasználatlanul távozik el a test szervezetéből. Ezért hangsúlyozza a resolutió szövege azt is, hogy a tápanyagok vegyitéke czélszerüen állapíttassák meg. Mindezen szabályok csakis a teljesen egészséges, normális emberre bírnak érvénynyel. Ezzel szemben a resolutió utolsó alineájában határozottan kimondatik, hogy az olyan foglyoknál, kiknél a testi szervezet rendes viszonyai megzavartaknak ismertetnek, a fentitől elütő különös étrend honosíttassák meg. E passus az úgynevezett «közép-étrend» (Mittel-Kost) szükségét szentesíti. Nem egyértelmű ez a betegek étrendjével. A kórházban az orvos a beteg szüksége s a betegség kívánalmai szerint rendeli az étkeket. Oly egyénekről van itt szó, kik még nem ágyban fekvő betegek, kik még dolgozni képesek s tényleg dolgoznak is, de kik az egészséges testnek emésztési képességére számított tápanyagot befogadni s megemészteni nem birják s kiknél e miatt a testi erőnek csökkenése, betegségek bekövetkezése bizonyos. Ily egyéneknél az étrendnek idején való megváltoztatása szükséges. Szükséges az emberiség szempontjából, szükséges a költségek megtakarítása szempontjából. Egy beteg rabnak eltartása legalább is kétszer annyiba kerül, mint egy egészségesé. Ezen szempontok miatt ismertetik nélkülözhetlennek a «közép étrend*, mely mennyiségre felét sem éri el a rendes étadagnak, de a tápanyag tartalom s a könnyen emészthetőség tekintetében azt meghaladja. Beszerzési ára alig valamivel haladja meg a rendes étadagét.