Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)
1887/27 / 6. szám - Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz való viszonya jogtörténeti szempontból. 3. [r.]
432 Csutorás László meg nagy veszély esetére.18 A legnagyobb veszély bekövetkezett S mi történik? «Gyávául futásnak eredtek, s Tótországban, bár a torok a Dráván innen, Mohács mellett székelt, senki sem maradott.*19 Ilyen hatása lett a mohácsi vésznek a szlavóniaiakra ! Szlavóniára pedig egy más nevezetes hatása volt ; az t. i., hogy itt van csirája ama nagy területi és közjogi változásnak, mely Horvátország és Szlavónia, helyét és helyzetét tökéletesen átalakitá. De hogy ezen fontos változásról annál tisztább képet alkothassunk, helyén lesz itt röviden tárgyalni, mely területet értették Szlavónia név alatt az 1102—i52Őig terjedő korszakban. S e területet ismernünk annál fontosabb, mert mai napság azt hívják Szlavóniának a mi Magyarország része, s Horvátországnak azt, a mi tulajdonképen Szlavónia. A kérdéses tételt ekkép lehet formulázni : A tulajdonképeni Szlavónia a most Horvátországnak nevezett Zágráb, Kőrös, Várasd s a hajdani Zagoria vármegyéből áll; a most Szlavóniának nevezett Pozsega, Verőcze és Szerém vármegyéd pedig kétségtelen kiegészítő részei valának Magyarországnak. E kérdés sok vitára adván alkalmat, egész kis irodalom fejlődött körüle ; én itt, mig egyrészről a nevezetesebb e tárgyú munkákra20 utalom a t. olvasót, másrészről összefoglalom azok eredményét Palugyay nyomán. Részint magyar királyok, részint magyar és horvát főuraktól, az 1099-től 1514-ig terjedő korszakban, kiállított 19 oklevelet hoz fel Palugyay, a melyek világosan megkülönböztetik Pozsega, Verőcze, Szerém és Valpó magyar megyéket, a Szlavóniát képező Zágráb, Várasd, Kőrös és Zagoria megyéktől. Országgyűlési végzemények, törvények mindig a magyar megyék sorában említik Pozsega, Verőcze és Szerém megyéket, Szlavónia megyéit külön említvén. Minden reánk maradt tekintélyes államférfi iratai, továbbá azon korbeli írók, ide értve a horvát írókat is, egyhangúlag megegyezne* abban, hogy Pozsega, Szerém és Valpó magyar megyék, Zágráb, Kőrös és Várasd Szlavónia megyéi. Ennyi bizonyítékok tökéletesen kétségtelenné teszik, hogy 1102—1526 ig az volt Szlavónia, a mi ma Horvátország, és azok oly magyar vármegyék voltak, akár csak Heves vagy Pest, mit ma Szlavóniának nevezünk. 19 l. m. 55. 1. 20 Horvát részről: Skerlecz Miklós : Fundamenta quibus ostenditur tres inferiores Slavoniae Comitatus semper ad jurisdictionem regni et bani Slavoniae pertinuisse. 1791. — A horvát követek 1835-iki február 18 án kelt felirata a felséghez. — Magyar nézetek : Podhradcky József : Szlavóniáról, mint Magyarország alkotmányos részéről. Buda 1837. Fejér György : Croatiae et Slavoniae cum regno Hungáriáé nexus et relationes. Budae 1839. — Palugyay: Kapcsolt részek 200—252. 11. — Korbuly, Magyar közjog 3?. és 36 §§.
