Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 6. szám - Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz való viszonya jogtörténeti szempontból. 3. [r.]

Horvát Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz stb. 431 vóniára nézve. Mert egyrészről az ismét királyfiak tartományává lőn, másrészről tartományi jellege ekkor tünt fel legnagyobb mértékben. U. i. a gyenge dobzse László, kinek egyedüli érdeme a magyar trónhoz az volt, hogy legerélytelenebb fejedelem volt egész Európában, hogy eleintén veszélyes versenytársától Korvin Jánostól megszabaduljon, az 1490. június 17-én kötött szerződésben átadta neki Szlavóniát minden jövedelmeivel tulajdonul élete fogytáig.18 1491-ben a török pusztítván Szlavóniát, Ulászló csak jövendőbeli segélylyel vigasztalta a hozzá folyamodókat ; e miatt hozattak aztán Budán 1492-ben a hires «articuli Regni Slavoniae», melyben meg van határozva, mint vigye a kormányt Korvin János «Dux» Szlavóniában.14 E törvényczikkek azért nevezetesek, mert itt nevezi magát a magyar király, Ulászló, legelőször «Szlavónia királyának», a mit előtte soha sem tettek a magyar királyok.15 Hogy mi inditotta Ulászlót e fontos lépésre, megmondja Engel,1*1 kinek nyilatkozata igen jól megvilágítja a helyzetet : «Dieses Slavonien war als ein völlig integrirender Theil des Königreichs Ungarn angesehen, so, wie die Sau und Drau zu den 4 Flüssen des ungarischen Wappens eingerechnet waren. Zwar hatte es manchmal eigene Bane, manchmal regirten auch die slavonischen Comitate sammt Croatien und Dalmatien, aber nie erscheint es abgesondert in ungarischen Titeln. als zu Zeiten Uladislaus II. 1492., der den Titel eines Königs von Slavonien annahm, um seine Oberherrlichkeit über den Herzog Johann Corvinus zu zeigen, dem es das Slavonien als ein Herzogthum abgetreten hatte». Látjuk tehát, hogy Ulászló csak igy vélte fentarthatni az ország integritását és saját királyi felségét Corvin János felett. 1496-ban kapott Tótország külön czimert, s veres viaszpecséttel élhetési jogot.17 Corvin Jánosnak 1503-ban bekövetkezett halála után mind sűrűbben látogatták a török hadak Szlavóniát, s a bánok, leszámítva csekély jelentőségű győzelmeiket, mind kisebb sikerrel állottak ellen. Ily körülmények között érkezett meg a nevezetes 1526-diki év, a mikor Szlavónia bánja Batthyány Ferencz volt. Ez a mohácsi vész előtt a szlavón rendekkel gyűlést tartván, a rendek fejenkénti felkelést és rendkívüli segélyt ajánlottak V I. m. 41. 1. " I. m 43. 1. 15 Némelyek állítják, hogy itt fordul elő a «regnum Slavoniae* név is először. Palugyay azonban munkája 302. lapján valótlannak tartja ez állítást, mert e kitétel az 1439 : VJJ. t.-cz.-től kezdve használatban volt. Ifi Lásd Palugyaynál 234. 1. 17 Palugyay, i. m. 45. 1.