Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - Észrevételek a római congressus határozataira

Észrevételek a római congressus határozataira 4i Mellette szóló okok gyanánt hangsulyoztattak : Az 1840-ki hannoveri büntető törvény 67. és 68. §§., melyek az ily esetekre büntetést szabtak. A svéd- és norvégországi büntető' törvény határozatai, mely a hannoveri határozatokat felvette s a legjobb eredménynyel alkalmazza. A német birodalmi büntető' törvénykönyv 361. §-nak 187Ó. évben bekövetkezett módosítása, mely egy ujabb alineának hozzá toldásával most már igy hangzik : «Mit Haft wird bestraft .... 9. Wer Kinder oder andere unter seiner Gewalt stehende Personen, welche seiner Aufsicht untergeben sind und zu seiner Hausgenossenschaft gehören, von der Begehung von Diebstáhlen, sowie von der Begehung strafbarer Verletzungen der Zoli- oder Steuergesetze, oder der Gesetze vom Schutz der Forsten, der Feldfrüchte, der Jagd oder der Fischerei abzuhalten unterlásst .... In den Fállen des Nr. 9 kann statt der Haft Geldstrafe bis zu 150 Mark erkannt werden.» Végül a társadalom erkölcsi károsodása, mely lehetővé tétetik az által, hogy a serdülés küszöbén álló egyének bűnös tetteiknek anyagi hasznát büntetlenül élvezhetik, elmulasztatván a gonosz szülők által az apai fenyíték gyakorlása, a minek feltevése pedig a büntetlenség egyedüli alapját képezi. Ezen okok s ellenokok súlyának mérlegelése képezte a discussio tárgyát, me lyeknek folyamán azon meggyőződés is felszínre került, hogy ha a gondatlan avagy hanyag szülék gyermekeinek bűntetteiért a szülék is büntetés alá kerülhetnének, ezen általános határozat a büntetőjog alapelveinek teljes felforgatására vezetne, annál is inkább, mert még azt sem lehet állítani, hogy a szülék rosz példája, kik esetleg a tolvajlást üzletszerűen folytatták, lélektani befolyással birhatott-e arra, hogy ily szüléknek gyermeke gyilkosságot kövessen el, mely bűntett a szülék romlott erkölcsének terhére irható volna. Sok és éles viták tárgyát képezték ezen argumentumok, nagyszerű tanulmányi anyagot nyújtva a törvényhozóknak. Az ünnepélyes közgyűlés színe előtt a franczia criminalisták egyik legkitűnőbbje, Voisin ur, a párisi semmitőszék tagja, vállalta el a referensi tisztet. Referádája honfitársának, D'Haussonville marquis-nak elvein nyugodt, mely szerint a rosz példát adó szülők büntetőjogi felelőssége elvileg megállapítandó oly következménynyel, hogy bünteté* gyanánt a «patria potestas» teljességének avagy részeinek elvesztése a büntető biró által mondható ki. E jogi véleménynyel szemben, Olaszország legkitűnőbb juristáinak egyike, Pierantoni senator, a római egyetemen a nemzetközi jog tanára lépett a sorompóba, rendkívül ékes és a szónoki tökély legmagasbb fokával előadott beszédében hangsúlyozva azon káros következményt, mely a büntetőjogi felelősség elfogadása esetén a családi intézmény erkölcsi alapjait egyáltalán fenyegetné. Nrm kevésbbé ügyes dialektikával felelt Voisin. Végre is a coulissák mögött abban történt megegyezés, hogy a Voisin által ajánlott resolutióból, <a fenyítő bíróságok figyelmébe ajánltatnék» passusból ezen szó «fenyitó'» kihagyassék. Ily módosítással aztán az egész resolutio egyhangúlag megszavaztatott. Ad I. 5. Dr. Kirchenheim, a heidelbergi egyetemen a büntetőjog rendkivüli tanára, a római congressusról irt s legközelebb megjelent dolgozatában (Allgemeine