Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladékának eleme

A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladékának eleme 33 az : «lopást képez-e idegen dolognak elvétele azon czélból, hogy az elzálogittassék» ? A két kérdés nem azonos; a második kérdés negatiója nem vonja maga után szükségkép az első kérdésnek föltétlenül tagadó értelemben eldöntését. Lehet a második kérdésre nemmel s az elsőre igennel felelni; sőt az elsőre máskép, mint igennel felelni nem is lehet, ha csak a tolvajok nagy részének a priori büntetlenséget biztosítani nem akarunk. A lopás tényálladéka itt kétségtelen, a mint hogy kétségtelen az, hogy az elzálogitás itt nem egyéb, mint az eltulajdonitási szándékkal elvett s eltulajdonított dologgal való rendelkezés, a dolog értékesítésének egyik módja. Azon körülmény, hogy a tettesnek a dolognak a tulajdonos részére való kiváltása szándékában, de talán módjában sem állott: a tettes azon szándékának, hogy a dolog a jogosulttól végleg elvonassék s az ez által megállapított eltulajdonitási szándéknak kétségbevonhatlan bizonyítékát képezi. A kérdés tehát csak a második formulázásában birhat értelemmel és jogosultsággal. Az eltulajdonításról adott meghatározásunkból kifolyólag, a kérdés eldöntése azon fordul meg, váljon az elzálogosítás a tulajdonjog tartalmát képező jus utendi vagy pedig, a jus disponendi-nak gyakorlását, illetve bitorlását képezi-e ? A kérdésnek ekkénti feltevése mutatja, hogy arra csak distinctiókkal lehet felelni. Vannak ugyan, kik az elzálogosítást feltétlenül a jus disponendi fogalma alá vonják. Ezen felfogás szerint a dolognak pusztán elzálogosítás czéljából való elvétele feltétlenül lopást állapitana meg; mert a tettes az idegen dolog állagával mint sajátjával rendelkezett. De bármiként álljon is e tekintetben a dolog, a bennünket legközelebb érdeklő magyar btkv szempontjából ezen felfogás meg nem állhat, a mi a btkv. 333. §-ának a sikkasztás fogalmát meghatározó 355. §-ával összehasonlításából kétségtelenül kitűnik. A 333. §. szerint a lopás idegen dolognak jogtalan eltulajdonitási szándékkal elvételében; a 355. §. szerint a sikkasztás az idegen dolognak jogtalan eltulajdonításában «vagy elzálogitásában» áll. Az eltulajdonítás határozott jogi fogalom. Ezen fogalom mindig ugyanaz marad s nem változhatik a szerint, a mint lopásról vagy sikkasztásról van szó. Az eltulajdonítás szónak tehát már ezen benső oknál fogva szükségszerűen ugyanazon értelme van ugy a 333., mint a 355. §-ban, már csak azon hermeneutikai szabálynál fogva is, hogy a hol a törvényhozó ugyanazon szót Magyar Igazságügy 1887, XXVII. 1. 3