Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladékának eleme

32 Dr. Heil Fausztin sertésekre birói végrehajtást vezessen. Ellenben az eltulajdonítás! szándék megállapítandó volna az esetben, ha vádlott szándéka már az elvételnél a sertéseknek később bekövetkezett önhatalmú elidegenítésére, tehát arra irányult, hogy a dolog állagával a tulajdonos kizárásával rendelkezzék.» A mi felfogásunkkal teljesen megegyezőleg kimondja ezen Ítélet, hogy a) az idegen dolognak zálogképen elvétele esetében eltulajdonitási szándék nem forog fenn ; de hogy ez b) csak akkor áll, ha az elvétel kizárólag azon czélból történt, hog> az elvett dolgon zálogjog gyakoroltassék. Ha ellenben c) a tettes szándéka első sorban zálogjog gyakorlatára, de eventualiter arra is irányult, hogy az elvett dologból magát önhatalmilag kielégítse : ez esetben az eltulajdonitási szándék fenforog s azt a dolusnak eventualis volta ki nem zárja. A gyakorlatban az eset elbírálás alá vagy akkor kerül, midőn a dolog még az elvevő birtokában van, vagy akkor, midőn azon már túladott. Az első esetben, ha vádlott arra hivatkozik, hogy a dolgot csak zálogkép vette el, azon elvnél fogva, hogy «dolus non praesumitur», az eltulajdonitási szándék, rendesen legalább, nem lesz megállapítható. (Itt természetesen követelés fennállása mindig feltételeztetik.) A másik esetben a kérdés azon fordul meg, mit tekintünk bebizonyitottnak : azt-e, hogy a tettes szándéka már az elvételkor, habár csak eventualiter, a dolog eltulajdonítására irányult, vagy azt, hogy az eltulajdonitási szándék csak később keletkezett. Első esetben lopás, másik esetben sikkasztás fog fenforogni.17 Ez tisztán bizonyítás kérdése. A most tárgyalt esetnek épen ellentétét képezi a dolognak elvétele azon czélból, hogy az elzálogosittassék. Az első, a mit szem elől téveszteni nem szabad, az, hogy nem az a kérdés : megállapitható-e lopás az ellen, a ki az elvett dolgot elzálogosította s talán hivatkozik is arra, hogy ő a dolgot csak azon czélból vette el, hogy azt elzálogitsa ? hanem a kérdés 17 A sikkasztás tényálladéka a m. btkv szerint ez esetben kétségtelenül meg állapittatik, mert a tettes : «birtokában levő ingó dolgot jogtalanul eltulajdonított.* Azt, hogy a dolog birtokába a törvény által nem engedett módon jutott, miután ez — a birtokbavétel — jogtalan ugyan, de büntetendő' cselekményt nem képez : a dolgón mit sem változtat. A 355. §-ban meghatározott sikkasztás feltétele nem az, hogy a birtokbavétel jogos s törvényes lett légyen, hanem csak az, hogy a birtokbavétel maga már, más büntetendő cselekmény tényálladékát meg ne állapitsa. Lopás ellenben a kérdéses esetben meg nem állapitható azért, mert a lopás tényálladékához nem elegendő az idegen dolognak «elvétele» és « eltulajdonítása,* hanem szükséges, hogy az elvétel már azon czélból történt legyen, hogy a dolog eltulajdonitassék. A dqlus superveniens non nocet.