Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladékának eleme

A jogtalan eltulajdonítás mint a lopás tényálladékának eleme 31 a bécsi semmitőszék 1879. november 6-ki teljes ülési határozatában.15 De ha az, a ki a dolgot állítása szerint csak zálogul vette el, később a dologgal mint sajátjával rendelkezik, p. o. a dolgot eladja, akkor az eltulajdonitási szándék hiányára nehezen fog hivatkozhatni. Hogy ezen, bár csak eventualis, eltulajdonitási szándék már a dolog elvételekor fenforgott vagy csak később keletkezett-e — mi a minősitésre nézve fontosággal bir — az a konkrét eset körülményei szerint eldöntendő ténykérdést képez. Ha az eltulajdonitási szándék a tettesben csak később keletkezett, akkor (feltéve, hogy az önkielégítés czélja az eltulajdonítás jogtalanságát ki nem zárja, a miről alább) sikkasztás; ha a bár eventualis eltulajdonitási szándék már az elvitelkor fenforgott, aKkor lopás fog fenforogni. A dolus eventualis a tényálladékot ki nem zárja. Ezen felfogásunkat megerősítve találjuk a lipcsei Reichsgericht (1885 : márcz. 10.) következő ítéletében.16 A tényállás szerint vádlott L. házastársaktól 3 darab sertést vett el s azokat egy szomszédjánál helyezte el, ott egy darab ideig tartotta, később a boroszlói vásáron eladta. Az elsőbiróság vádlottat a lopás vádja alól felmentette, vádlottnak azon védelme alapján, hogy ő a sertéseket csak L. házastársak ellen fennálló követelésének biztosítására, zálogképen vette el. Azon kérdés pedig, váljon a sertések későbbi eltulajdonítása által vádlott sikkasztást nem követett-e el, mellőztetett, mert vád ez irányban nem emeltetett. A Reichsgericht az ítéletet megsemmisítette, kimondván, hogy «eltulajdonitási szándék forog fenn, ha a tettes szándéka arra irányul, hogy az elvett idegen dologgal, a jogosultnak kizárásával, mint tulajdonos rendelkezzék Ehhez képest, ha vádlott szándéka arra irányult, hogy az elvett sertésekkel követelésére nézve magát kielégítse, eltulajdonitási szándék forog fenn ; mert vádlott ez esetben a sertéseket tulajdonává akarta tenni, ha mindjárt azon fentartással is, hogy ha követelése a kellő időben kifizettetik, a sertéseket csak kézizálogkép vette volna is el. ez által még az eltulajdonitási szándék nincs föltétlenül kizárva. Ki volna zárva az eltulajdonitási szándék azon esetben, ha vádlottnak szán déka «csak» arra irányult, hogy az elvett sertéseket egyelőre kézi zálogként tartsa meg s ez által adósát a tartozás kifizetésére birja, a mennyiben pedig követelése ennek daczára sem fizettetnék ki, a 15 Riv. Pen. 12. köt., 192. oldal, kimondván egyúttal azt is, hogy midőn vádlott arra hivatkozik, hogy ő a dolgot csak követelésének biztosítására, kézi zálogul Tette el, ezen védelem megerőtlenitésére nem elegendő annak kijelentése, hogy vádlottnak más törvényes eszközök állottak rendelkezésére, melyekkel vélt jogát érvényesíthette. 10 Rechtsprechung 7. köt., 164. oldal.