Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 3. szám - A szomszédjogi oltalom. 8. [r.]

Dr. Bíeraianii Mihály alatt sülyed ; szerkezeti hibák lettek elkövetve ; a használt építési anyag silány minőségű. a) maga a tulajdonos a hibás fél, mert szakismeret és tapasztalat nélkül személyesen készítette el a terveket, maga vezette, legfeljebb egy tudatlan pallér által támogatva, az építést vagy kikérte ugyan egy tapasztalt építész tanácsát, de semmibe sem véve ennek felvilágosításait és intéseit, mindenben tulajd )n fejét követte: a kártérítés természetesen őt terheli; b) a tulajdonost nem érheti vád; ő az egész vállalattal egy jó hirnevü szakembert bízott meg és annak egészen szabad kezet hagyott, sőt mint nem szakértő nem is volt a helyzetben, hogy az amaz által elkövetett hibákat felismerhesse és megróhassa: nem őt, hanem egyedül az építészt, mérnököt terheli a felelősség.16 Egyébiránt nem csak olykép lehet magánjogi vétséget elkövetni, hogy oktalan vállalat által másokat bajba sodrunk, de oly oly módon is, hogy a helyesen megindult de — bár hibánkon kívül — rosszul kiütött vállalatunkból másokra háruló veszélyt tőlünk kitelhetőleg meg nem szüntetjük. Es azért c) az építésznek felelősségében a tulajdonos is osztozik, ki, bár a veszélyes hibát utólag maga is észrevette vagy létéről másoktól (pl. az aggódó szomszéd sürgetésére megejtett szakértői vizsgálat alkalmával) biztos tudomást szerzett, még sem intézkedik annak eltávolítása iránt ugy, mint diligens páter familias tenné. Ugyanazon felelősség terheli hasonló mulasztásért az első tulajdonosának jogutódját (a singularis succe>sort nem kevésbbá, mint az örököst) is, mert a háznak stb. előállításával a társadalom irányában akár öntudatlanul elvállalt minden kötelesség szükségkép reá mint jogutódra szállt át ; ezen kötelességek csak ugy, mint pl. az ingatlant terhelő adónak, szőlődézsma, úrbéri és más természetű váltságnak, meg a vízszabályozási tartozásoknak ponto> fizetése dologi természetű terhek.17 B) Az épület vagy másnemű intézet eredetileg szilárd, kifogástalan volt, de a kellő fentartasnak elhanyagolása idő előtt megtörte, vagy minden reá fordított gond és költség daczára végre megviselte az idő avagy valami elemi esemény megingatta. Hogy az eredetileg hibátlan intézetnek elhanyagolása csak ugy mint az idó vaskezének nyomása alatt megromlott berendezésnek el nem távolítása az általa veszélynek kitettek irányában vagyonjogi felelősséget alapit meg, mely nem csak annak létesítőjét, de a jogudótlás folytán helyébe lépett későbbi tulajdonost is terheli, és hogy ezen felelősséget azon körülmény sem szünteti meg, hogy elemi csapások okozták a háznak stb. mostani félelmetes állapotát, meg nem szüntetheti azon okból, mert a most megrongált épület nélkül, melynek fentartása vagy ha kell eltáV. ö. a bajor p o 1 g. törvénykönyv tervezetének 950 czikkét 17 Vesd össze az 1881 : LX. t.-cz. 184. §-át.