Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A baleset fogalma a biztosítási jogban

I 2 Dr. Beck Hugó okozó eredményt idéz elő a biztosítottnak testi épségében. Hiányzik a constructióból egy lánczszem s ez a fogalommeghatározást lazává, nagyon is tág körűvé teszi. Ezt az összekötő, megszorító iánczszemet kell felkeresnünk, ha kielégítő eredményt akarunk elérni. Kétségtelen, hogy a baleset fogalmának súlypontja a testi szervezetre gyakorolt véletlen káros behatásban gyökeredzik, Minő legyen azonban a véletlen káros behatás, hogy balesetet képezzen. Nem tartjuk indokoltnak a biztosító vállalatok kötvényfeltételeiben kifejezésre jutott és K ö n i g által részletesebben kifejtett és védett álláspontot: hogy csakis mechanikai behatás idézhet elő balesetet. Nem szenved kétséget, hogy a balesetek nagy részben a testi épségre mechanikailag ható erők által idéztetnek elő. A kovács munka közben kalapácscsal lábát megsérti; a mérnök megbotlik és szúró szerszámaival sérülést ejt testén. Ezen esetekben a baleset mechanikai behatás által idéztetett elő. De nem áll az, hogy minden baleset mechanikai behatás eredménye. Beállhat baleset, a nélkül hogy a testi épségre idegen test erőszakosan behatna, a nélkül hogy mechanikai behatásról szó lehetne, vagyis nem kizárólag mechanikai behatás eredményezhet balesetet. A biztosított a gyógyszertárban málnalevet kér, a gyógyszerész tévedésből mérget ad, a biztosított megissza és testi sérülést szenved vagy meghal. Senki sem fogja a baleset fenforgását elvitatni. A testi szervezetre való véletlen káros behatás itt nem mechanikai. Káros szer hatolt a testbe, ez semmisítette meg a szervezetet. Ez nem mechanikai, hanem dynamikai behatás. Látjuk ebből, hogy nemcsak a mechanikai, hanem a dynamikai behatás is eredményezhet balesetet. De előfordulhat baleset a testi szervezetre való behatás folytán akkor is, midőn ezen behatás se nem mechanikai, se nem dynamikai; midőn sem idegen test nem hat erőszakosan a testi épségre, sem káros szer nem vegyül a testi szervezetbe. Vagyis nem kizárólag mechanikai és dynamikai behatás eredményezhet balesetet. Gyalog utast útközben nagy hózivatar éri, elveszti az ut nyomát, eltéved és megfagy. Itt sem tagadható meg a baleset fenforgása. Ámde a testi szervezetre gyakorolt behatás ezen esetben se nem mechanikai, se nem dynamikai. A fagyasztó hideg oltotta ki az életet. Elemi behatás idézte elő a testi épség megsemmisülését. A baleset elemi behatás következménye. • Mindezekből pedig kétségtelen, hogy a balesetet a testi szervezetre gyakorolt háromféle behatás idézheti elő. Idegen test erőszakos behatása (mechanikai behatás); szernek a szervezetbe vegyülése (dynamikai behatás) ; elem behatása a testi épségre