Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/27 / 1. szám - A baleset fogalma a biztosítási jogban

A baleset fogalma a biztosítási jogban 13 (elemi behatás). Ha már most ezen háromféle behatást fogalmilag egy kifejezésben foglaljuk össze, akkor ezen fogalmat leghívebben és leghelyesebben adjuk vissza a physikai behatás kifejezésében. Ez általánosítja és fogalmilag teljesen visszaadja azon behatás értelmét, mely balesetet eredményezhet. Ezen genericus fogalom alá vonhatjuk a balesetet előidézhető mechanikai behatást, ép ugy mint a dynamikai és az elemi behatást. És ezzel egyúttal fixiroztuk azon meghatározást, melynek keretébe bevonható minden oly behatási faj, mely balesetet eredményezhet. Végre fenmarad a behatás még egy momentumának felemlítése. A physikai behatás háromféle módon idézhet elő káros eredményt. Közvetlenül, közvetve és közvetlenül is közvetve is. Vasúti összeütközés az utas kezét szétzúzza (közvetlen behatás); vasúti összeütközésnél az utas szervezete megrázkódik és ezen behatás később, az egészség megsemmisülését eredményezi (közvetett behatás); vasúti Összeütközés az utas kezét szétzúzza és szervezetét megrázkódtatja, ugy hogy egészsége ennek következtében megsemmisül (közvetlen és közvetett behatás). Ha a behatás és eredmény között meg van az okszerű összefüggés ; ha a behatás szükségképi folyománya az eredmény; szóval, ha a behatás és a testi sérülés között megvan a causalis nexus : akkor a közvetlen behatás a közvetett behatással egyazon szempont, ugyanazon megítélés alá esik. Mindhárom esetben véletlen physikai behatás idéz elő sértést, mindhárom esetben fenforognak azon momentumok, melyeket a baleset fogalmilag megkíván. Nem forog fenn tehát annak a szüksége, hogy a physikai behatás ezen szempontból közelebbről megjelöltessék. Ezen fejtegetések eredményeként a baleset fogalmának jellegező ismérveit a következőkben találjuk: 1. Véletlen: a) Előre nem látott, váratlan esély, mely vonatkozásban áll az individuummal és kártokozó hatást eredményez. b) Előre nem látott esély, mely rendes gondosság mellet el nem hárítható. 2. Testi szervezetre gyakorolt physikai behatás: a) mechanikai behatás; b) dynamikai behatás; c) elemi behatás. Ha már most a baleset biztositásjogi fogalmának constructióját egy általános tétel felállításában akarjuk megadni, a fogalom meghatározásában űxiroznunk kell mindazon jellegező ismérveket, melyek a fogalom értelmének és jelentésének alapvető kel-