Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám - Austria. Glaser - Németország. Törvényhozás

7* Külföldi jogélet nácsok is kénytelenek bűntetőjogi szabványokat alkalmazni a tiltott cselekményből eredő kártérítési igényeknél. Habár ily esetekben az ellentét nem annyira érezhető, mint ha ugyanazon osztályban fordulnak elő, mert az illető szabványok többnyire csak közvetve szolgálnak az ítélet alapjául, mégis veszélyes, mert a másik osztály tagjainak figyelmét rendesen elkerülik. Már nagyobb a baj azon jogviszonyoknál, melyek mindkét osztály elé kerülnek, ugy hogy egy és ugyanazon elv forog szóban mindkét helyütt. A részvénytársaságokról szóló és a bélyegtörvény még szaporították ezen ügyek számát, mert a kártérítési kötelezettség és a büntetendőség itt majdnem teljesen egyenlő alapokon dül el. A birodalmi gyűlés egy bizottsága nemrég tárgyalta Jazdzewsky képviselő indítványát, mely a lengyel tartományokban a lengyel nyelvet is törvénykezési nyelvvé óhajtja tenni. E szerint a bírósági szervezeti törvény 186. §-a («Die Gerichtssprache ist die deutsche») a következőkkel lett volna megtoldandó: «Az 1772-ben a porosz koronához csatolt lengyel országrészekben a lengyel nyelv a némettel egyenjogú.» A bizottság az indítványt elvetette. A birodalmi gyűlésen ismét szőnyegre kerültek a bűnügyi felebbezés behozatalára és az ártatlanul elszenvedett vizsgálati- és büntetőfogságérti kártalanitásra vonatkozó ismert törvényjavaslatok. Ezzel ezen javaslatok harmadszor, illetőleg negyedszer képezik tanácskozás tárgyát. Pártállásra való tekintet nélkül foglaltak többen állást a felebbezés behozatala mellett, hangsúlyozván, hogy ezen intézmény, különösen az ismételve előfordult iránypörökben elkerülhetetlennek bizonyult. S c h e 11 i n g államtitkár, a kormány képviselője, azon lakonikus megjegyzést tette, hogy a felebbezés behozatalának kérdésével, a birodalmi kancellár kezdeményezésére a birodalmi tanács a mult évben foglalkozott. Az eredmény az volt, hogy a birodalmi tanács ezen intézmény behozatalát nem találta szükségesnek és miután a vitában ezen visszautasitó magatartásának okai különben is érintettek, nem tartja szükségesnek arra a javaslatra visszatérni. Végre az inditvány tizennégy tagú bizottsághoz utasittatott. A másik javaslat ugyanígy intéztetett el ; előkészítés végett ugyanazon bizottsághoz utasittatott, mely az első javaslattal foglalkozik. Az ártatlanul szenvedett vizsgálati- és büntető-fogságért való kártalanításra vonatkozó javaslat iránt több rokonszenvet mutatott a kormányhelyettes. Megjegyezte, hogy azon nézetet, mely az inditványt szülte, a kormányok tökéletesen osztják, és hogy mindig azon voltak, hogy a törvénykezés tévedéseinek ártatlan áldozatai kártalanításban részesüljenek ; de szükségesnek tartja újból hangsúlyozni, hogy az eszmének törvénybe foglalása nehézségekkel jár és amennyire a birodalmi tanács hangulatát ismeri, ezen aggályok túlsúlyban lesznek. Reményli azonban, hogy az inditvány a bizottságban oly elintézést nyer, a melyben a szövetséges kormányok is megnyugodhatnak. A bizottság időközben a felebbezést elvben elfogdta. Döntvények váltó-ügyekben. A birodalmi törvényszéknek következő döntvényei általánosabb érdeküek : I. Egy, C. B.-nél G.-ben telepitett váltó óvatolás végett a közjegyzőnek adatott át. Ez, C. B. üzlethelyiségébe ment, az üzlet-tulajdonost azonban