Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - Törvénytervezet a törvényes örökösödésről. 10. r.

Törvénytervezet a törvényes örökösödésről ki. (Ért. 38. §., 2. kezd.). Lásd még alább 16. és 23. —• Szász t. nem fejezi ki, Mommseh ki (die Ehe als ungültig aufgehoben). Fennálló házasságjogunkra való tekintettel figyelmet érdemel az az eset, a midőn csupán az egyik félre nézve (kötelezőleg) van kimondva az érvénytelenség. Ilyenkor csakugyan az «egymással szemben idegenek gyanánt jelentkezése szempontja nem lenne kielégítő. 15. Értekezlet: 60. 38. §. 2. kezd. Semmis vagy hivatalból érvénytelenítendő házasság esetében a túlélő házastársat örökösödési jog csak akkor illeti, ha a házasság megkötésétől az örökség megnyíltáig jóhiszemben volt, érvényes házasságból örökösödésre hivatott házastárs pedig nem maradt. Ért. szerint az érvénytelen házasság háromféle: «semmis, továbl »á hivatalból érvénytelenítendő, és csak valamelyik házasfél fellépésére m e'g d Ö n t h e t ő.» (Teleszky, Jk. 76. old.). De épen ez osztályozás helyessége kétséges. Van olyan terminológia, s ez voltaképen a kanonjogi, a mely szerint minden érvénytelen házasság semmis matrimoniúm ntitlum, csupán az a különbség, hogy némelykor — imp. dir. publicum •— az mcusatio matrimonii mindenkit megillet, máskor — imp. dir. privatum —- nem. Tehát: absolut, relatív semmisség. Ez utóbbi másképen a megdönthetőség, habár ezt a kettőt is a jogügyletek tanában, ugyan elég elmosódólag, némelyek megkülönböztetik, és bizonyos, hogy a megdönthető házasság, ha így is nevezzük, mindenkor más (visszaható erő), mint az ügyletek megdönthetősége {rescissibilitas negotií). V. ö. Alt. R. Terv. 125. §. A házassági érvénytelenségnek sajátja, hogy arra, bár mint absolut nullitásra, nem lehet, miként a civilügyleteknél egyszerűen incidentaliter támaszkodni, hanem mihelyt meg van bizonyos külső forma, illetőleg ennek még külsőbb külsősége : érvényteleníteni kell. Az olyan házasság, a mely annyira semmis, hogy azt érvényteleníteni sem kell, az még csak nem is semmis házasság. Csak ezt lehetne pedig Ert. e hármas megkülönböztetésében a semmis kategória alá foglalni, a mi aligha akartatik. így a nép által u. n. polgári hiten lévők (ágyasok) életközössége szintén házasság, s mivel az ignorantía iuris-on is a jóhiszem épülhet (v. ö. a birtoktanban, tartozatlan fizetésnél), viszonos öröklést szülne. Ugyan ez sem olyan visszás, mint a minőnek feltűnik. Mert ha a katholikus fél, a másikat protestánsnak vélve, véle pap nélkül házasságra lép, holott emez is katholikus, akkor amannak részéről jóhiszemű házasságról csakugyan lehet szólani. V. ö. fentebb I. 6. jegyz. Mégis az ilyes inkább curiosumokra építeni bizony nyal Ért. sem akart. Ezen okokból a vagy helyett es-t tettünk. A tautológiát menti a fennálló terminológia ingatagsága. Szász t. 2054. §. egyedül azzal jelöl, hogy s e m m i s (nichtig). Ám ez codificált (akkori) házasságjogra támaszkodik. 16. Jóhiszem. Elvágja-e ipso facto a jóhiszemet az érvénytelenítési (győztes) kereset kézbesítése? (Teleszky, Jk. 67. old.). Ennyire a dolog a birtoknál sem áll.6 Azonban nem disputálunk. Lefolyhat a per 6 V. ö. osztr. p. tkv. 338. §. : A jóhiszemű birtokos is a neki kézbesített kereset időpontjától fogva a roszhiszemü birtokossal egyenlő elbánás alá vonandó. Magyar Igazságügy j8S6. XXVI. 2.