Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - Törvénytervezet a törvényes örökösödésről. 10. r.

112 Dr. Zsögöd Benő ben az anyával a törvénytelen gyermeki minőségre. V. ö. fentebb I. 10. jegyz. és 8. Figyelemre méltó, hogy a midőn a törvényes örökösödésnél, tehát a köteles rész fundamentumánál igy tesznek, magánál a köteles résznél szemben az anyai elődökkel ugy látszik (? lásd Ért. 83. §.) már nem akarják törvénytelennek tekinteni. Vagy törvényesített. Lásd, az EE. e pontbeli visszásságáról is, fentebb I. 8. Közel járnak a szerintünk helyes conceptióhoz Oberschall, Apáthy. Jk- 31. Az apa nem örökösödik. Magától értve, hogy mint apa. Ha ő a gyermeknek egyszersmind oldalrokona (anyjának unokatestvére, zsidóknál nagybátyja, lásd fentebb I. 18. jegyz.; vagy épen testvére) ezen minőségében természetesen nincsen kizárva. V. ö. e megszorításra nézve Unger Erbr. 31. §., 9. jegyz., Arndts 476. §., Windscheid 571. §., 17. jegyz. 11. Értekezlet: 38. §. /. kezd. A jogerejü birói határozat által a házassági kötelék feloldása mellett, avagy ágytői és asztaltól végleg elválasztott házastársat örökösödési jog nem illeti. Hogy «az örökösödési jog szűnjék meg a házastársak közt a végelválasztást kimondó jogerejü birói határozat következtében még akkor is, ha e határozat csak az egyik félre nézve kötelez ő» (Czorda, Jk. 66. old.), ezt e szövegben magunk sem látjuk eléggé világosan kifejezve, és saját §-unkat ahhoz képest szerkesztettük. 12. Birói határozat által. Vannak nehezen subsummálható esetek. Zsidóknál? V. ö. M. Ig. Dt. B. 224. old. A zsidó házasfél kikeresztelkedésének esete, legalább a kereszténynyé lett fél szempontjából, nem nehéz, a mennyiben ilyenkor a váláshoz a contumelia creatoris felett birói eljárás és határozat kell. Már a midőn az el nem hált házasságot pápai dispensatio oldja fel, itt a válást (divoj'thmi) nem birói határozat mondta ki. Ugyancsak a professio religiosa esetében, a midőn is a feloldó tény nem maga az előzetes birói eljárás, hanem a hitletétel. A görögkeletiekre nézve Manojlovich emliti (M. Ig. XXII. köt., 185. old.), hogy «a püspökké szentelendőnek felesége közös megegyezéssel elválik férjétől.» 13. Eddigi jogunk szerint a vétlen fél nem veszti örökjogát. Com. Sjst. ad Trip. I. 100. Hétszem, Tábla Plan. Tab. pag. ,215. Kelemen II. §. 116. Frank 276. §. V. ö. osztr. p. tkv. 759. §. Azonban meg kell hajolni az ellenokok előtt. 14. A házasság érvénytelensége. Ajánlotta ennek felemlitését Halmosy, mire azonban KTerv. szerzője azt jegyzé meg, hogy «mihelyt a házasság jogerejü birói határozattal érvénytelennek nyilváníttatott, a felek egymással szemben idegenek gyanánt jelentkezne k és igy nem szükséges külön kifejezni azt, hogy köztök házastársi örökösödésnek helye nincsen.» Jk. 67. old. Ez elvontan véve igaz, de ez az elválasztott felekre nézve is áll, tehát nimium probat. Mihelyt a jogalkotás taxatióba bocsátkozik, ezzel arra utalja az értelmezést, mikép ily abstract-merevségekkel nem akar operálni. Hiszen a semmis, bár azzá nem nyilvánított, házasságbeliek is, voltaképen idegenek, még sem zárvák