Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - A visszaesésről. 2. r.

A visszaesésről 103 bűncselekmények egy részénél állítja fel részben minősítő, részben büntetést fokozó körülmény gyanánt. Az indok, mely miatt törvényünk tervezete ez eljárás követésére határozta el magát, az indokolás szerint ugyanaz volt, a mi a német bir. btkv. előkészitőit a visszaesésnek csupán speciális minősítő körülmény gyanánt való felállítására indította, nevezetesen az, hogy a gyakrabbi elkövetés csak ezen bűncselekményeknél válhat bűnös szokássá és hogy a bűnügyi statisztika adatai szerint a visszaesés csak ezeknél szokott nagyobb mértékben előfordulni s teljesen elegendő, ha a törvényhozás itt lép fel ellene nagyobb szigorral. Részünkről is azt hisszük, hogy hazai viszonyaink közt felesleges lett volna a visszaesést általános minősítő körülmény gyanánt felállítani, miután — legalább az eddigi adatok szerint" — nálunk általában véve nem fordul elő oly nagy mértékben, hogy ellene szigorúbb rendszabályok szükségesek volnának. De másrészt nem hallgathatjuk el azt, hogy törvényünknek ide vonatkozó speciális intézkedései •—- igénytelen véleményünk szerint — nem mindenben következetesek. így eltekintve attól, hogy —- mint már fennebb érintettük — talán nem egészen helyes volt a visszaesést csak a vagyon elleni bűncselekményeknél venni figyelembe, ezeknél is oly különböztetéseket tesz és oly eltéréseket tartalmaz törvényünk, melyek indokát csak a «sic volo, sic iubeo» elvében találhatjuk. Nevezetesen büntetést fokozó körülménynek tekinti törvényünk már az első izbeni visszaesést a rablásnál (349. §.), ellenben részben minősitő, részben büntetést fokozó körülményül állítja fel a kétszeri visszaesést a lopásnál (338. §.), sikkasztásnál (357. §.), orgazdaságnál (371. §•) és a csalásnál (381. §.). És pedig visszaesőnek tekintetik: a) a rablásnál az, ki rablás vagy zsarolás miatt már meg volt büntetve; b) a lopás-, sikkasztás- és orgazdaságnál, a ki rablás, zsarolás, lopás, sikkasztás vagy orgazdaság büntette vagy vétsége miatt már két izben megbüntettetett; c) a csalásnál, a ki csalás miatt két izben büntetve volt. A büntetés súlyosbítása a lopásnál és csalásnál kettős, a mennyiben a visszaesés itt r. a bűncselekményt eo ipso bűntetté változtatja át, tekintet nélkül a jogtalanul elvont pénzösszeg nagyságára, 2. a büntetés a lopás, illetve csalás bűntettének rendes büntetése, t. i. a börtönbüntetés helyett fegyházban állapitandó meg. —• A rablásnál a visszaesésnek csak büntetést fokozó hatályt tulajdonit a törvény, nevezetesen a rendes büntetést, 5—10 évig terjedhető fegyházat, 10—15 évig terjedhető fegyházra változtatja át. Végre a sikkasztásnál és orgazdaság3 L L ö w : a m. B. T. K. anyaggyüjteménye I. köt., 73. és 74. lap. G Bűnügyi statisztikánk adatai szerint a codex életbelépte előtti időben hazai állapotaink a visszaesés tekintetében jelentékenyen kedvezőbbek a külföldi viszonyoknál, így mig Ausztriában a visszaesők (értve ezek alatt a criminalstatisztikai terminológia szerint ugy a hasonnemü, mint a különnemű bűncselekmények miatt elitélteket) az összes elitéltek 22%-at teszik s ezen százalék egyes külföldi államokban még sokkal magasabbra emelkedik (pl. Skócziában 49%)> addig nálunk ez arányszám az 1873—80-ig terjedő időközben alig érte el a i8°/0-ot (férfiaknál : 18.50, nőknél : I5.09)' Kiváló érdeklődéssel nézhetünk az elé, hogy mikép fognak alakulni ez adatok az uj törvény életbelépte ut áni időben, csak azt óhajtanok, hogy ez adatok minél inkább specialisáltassanak, nevezetesen kitüntettessék, hogy a visszaesés mely bűncselekményeknél jön elő nagyobb mértékben.