Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.
A szomszédjogi oltalom 87 ellenfél jogának nem léte, sőt van akár hány eset, melyben ily alperesi jogról szó sem lehetne. 4. Ilmenaui S c h m i d t Adolf Zur Lehre von der confessoria und negatoria actio cz. dolgozatában (Zeitschr. f. geschichtl. Rechtswissenschaft, XV. k. 1850) ügyesen tovább fejti Francke eszméjét; kevesbbé szerencsés, midőn azon felfogás mellett száll sikra. hogy a negat i. r. a. csak oly tulajdon-sérelmek miatt van helyén, melyek tárgyilag valamely szolgalom tartalmát képezhetnék. 5. A bizonyítási teher elosztásának annyiszor szellőztetett kérdésére még egyszer visszatér Witte. Azonban ép oly alapos, mint hosszadalmas értekezésében Ueber die Beweislast der act. negatoria (Zeitsch. f. Civilrecht u. Process, N. F., XIII. k. 1856), nagyjából csak azt ismétli, mit előtte már Francke és Schmidt mondtak volt. A negatoria i. r. actio-val összefüggő egynémely kérdés, kivált pedig a bizonyítási teher elosztása, Lajtán tuli szomszédainknál is gyakori viták tárgya volt egészen a legutóbbi évekig, midőn az osztrák legf. törvényszék által teljes ülésileg kimondott azon elv, hogy a negatoria actio-val fellépő felperes pusztán tulajdonát tartozik kimutatni, már alig talál ellenzésre. Mellőzve a polg. törvénykönyv commentárjait és pusztán futólag érintve néhány ily müvet, melyben ezen kérdés szintén csak mellesleg tárgyaltatik, — ilyenek pl. Pratobevera Materialien (jelesül II. k., 53. 1.), Unger Der sáchsische Entwurf (265. 1.), Randa Der Besitz (6. §.) és Das Eigenthumsrecht (1. §., 14. 1.), — az osztrák folyóiratokban elszórt — egyébiránt kivétel nélkül felette szerény értékű — néhány értekezésről akarok tmlitést tenni, mely kérdésünkkel ex asse foglalkozik. Ilyent ismerek Nage 1-től (Oesten. Gerichtszeitung 1861. évi., 136. sz.), S w o b o d a J.-tól (Haimerl's Vierteljahrsschrift. X. k., 31. 1.) és Larcher Edé-től (Gerichtszeitung 1879. évf., 54. sz), Nagel Pratobevera nézetét vallja, mely szerint felperes az osztr. jog értelmében legalább akkor tartozik dolgának tehermentességét bizonyítani, ha az ellenfél a vitatott jog birtokában van ; ellenben Swoboda és Larcher, szakítva az Unger tekintélye által is támogatott azon felfogással, hogy a tételes osztrák jog szerint felperes mulhatlanul tartoznék az alperesi jog hiányát igazolni, a homlokegyenest ellenkező elvet tették magokévá, melyet tekintélyesb osztrák tudósok, közöttük pl. Randa, igen erélyesen védenek és melyet ujabban az osztrák gyakorlat is teljes következetességgel alkalmaz.