Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 2. szám - A szomszédjogi oltalom. 2. r.

86 Dr. Biermann Mihály devágó birói enunciatiót.» Dárday döntvénytárának 1882-ig megelent köteteiben egy tuczatnál több ide vonatkozó birói határozat található, több idevágó érdekes döntvény meg a szaklapokban, pl. a Jogtud. Közlönyben volt közölve. Végre Bánffay Simonról és Haller Károlyról kell megemlékeznem, kik a mag/, ált. magánjogi törvénykönyv tervezetének a dologi jogot tárgyazó részére tett észrevételeikben (Magy. Igazságügy XVIII. és XIX. k., illetve Jogtudományi Közlöny 1883. évi folyam) a tervezetnek szomszédjogi rendelkezéseit is bonczkés alá vették ; Bánffay a szomszédi viszony elvi szabályozásának szükségét hangoztatja velős szavakban és ez iránt tett öszszerü javaslatában (id. h. XIX. k. 25—26. 1.) Ihering többször idézett értekezésének végeredményeit összegezi ; Haller (Észrevételei külön lenyomatának 64—71. 1) egyenkint taglalja a tervezetnek idevágó határozatait és részben igen talpraesett megjegyzéseket, részben viszont tarthatatlan állításokat tesz reájok nézve. I. FEJEZET. A negatoria in rem actio. A neg. actio a fentebbi irodalmi áttekintésben ismertetett munkákban kiváló helyet foglal el, sőt többnyire a tartalomnak tulajdonképi magvát képezi. Létezik aztán a közönséges jog irodalmában több értekezés, mely kizárólag vagy kiválóképen a bizonyitási teher elosztását a negatoria perben fejtegeti. Ezek közül való: 1. D u R o i Ueber die Beweislast bei der Negatorienklage cz. értekezése (Íratott 1830-ban, de csak 1857-ben lett közzétéve, Arch. f. civ. Prax. XL. k.). Magva az, hogy a tételes római jog értelmében a felperes tulajdonán kívül jószágának teherm entességét is tartozik igazolni, mert a negator.-nak kereseti alapja római jog szerint az ellenfél jogának nem léte. 2. H e i s e az ezen dolgozathoz irt toldatban (u. o.) azt találja, hogy ugy általános elvek szerint mint de lege ferenda, határozottan Du Roi ellen kell nyilatkoznia, kivéve azon esetet, ha alperes a kérdéses jog birtokában van. 3. Francke Betrachtungen über die Beweislast bei der Negatorienklage cz. velős tanulmányában (Arch. f. civ. Praxis, XXI. k. 1838), mely egyúttal a kérdésnek igen tarka irodalma felett a glossatorok idejétől fogva nyújt áttekintést, már jóval korábban czáfolhatlanul kimutatta volt, hogy azon tanok, melyeket a most nevezett irók is magukévá tettek, gyakorlatilag merőben alkalmazhatlanok. A kereseti alap felperes tulajdonjoga, nem pedig az