Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

Büntető jog és büntető eljárás 53 joga nem velük született tehetőség, hanem szolgálat, melylyel a jogi alaptörvénynek tartoznak: akkor világos, hogy e törvény épugy fölöttük áll, a mint ők, a törvény eszközei, fölötte állanak a nemzetnek. Rendeleteik gát gyanánt fogják fékezni a gonosztevők önző szenvedélyét és védelmezni az összeség jogait. De az ész alapelvei, melyek a jogi törvényt irányozzák, egyúttal kell, hogy mérséklői legyenek azoknak is, kik a fensőség jogával felruházvák, nehogy a védelem elnyomássá váljék s nehogy parancsukat — nyilvánuljon az tilalom, büntetés vagy Ítélet alakjában — a szenvedély sugalja, mely tudatlanságból vagy gőgből eltéríti őket a közönséges jog azon sarkalatos elveitől, melyeket tisztelni és másokkal megtartatni kötelességük és hivatásuk. E legfőbb elveket kutatni, gyűjteni, rendezni és minden folyományaikban kifejteni, ebből áll a bölcseleti büntető jogtudomány feladata; tárgyalandó pedig az abstract ész szabályai szerint, az emberi rendelkezések iránti minden tekintet mellőzésével. Az emberi intézkedések változók, viszonylagosak : a büntető tudomány változatlan és absolut. Az előbbiek akkor jók és igazságosak, ha az utóbbiaknak szabályait fogadják el; ha nem, akkor vagy zsarnokiak, azaz túlságosan szigorúk, vagy a gondatlanság hibájában szenvednek, nem teljesítvén a jogi oltalom feladatát. E rendelkezéseket ellenőrizni a tudomány dolga; nem szabad olyasmit kivánniok a tudománytól, a mit az ész és az igazság nem akar. A büntető jogtudomány azon jogszolgáltatás fölött gyakorolja ellenőrzését, mely tételes törvény szerint van hivatva a bün tető jog megvalósítására s nemcsak a népeknek kihirdetett jog értelmében ad irányt a törvénykezésnek. Ezen tul is — és főkép de lege ferenda — ellenőrzi a törvényhozót, megtanítván őt az igazság egy magasabb rendje által előirt czélok és módok tisztelésére. Tme, ily magasan áll a büntető jogtudomány; maga Isten emelte e magaslatra, mert az emberiség urává tette a jogot és ugy akarta, hogy a jog fenségének a világ minden más fensége — származzék az akár a népek akaratából, akár tűrésükből — alá legyen rendelve. De azért az olyan tétel, hogy a büntető hatalom alapja a jogi oltalom szüksége, határozatlan volna, mert egész általánosság J?an, minden jogképes személyre nézve, szól jogi oltalomról; holott a büntető jogi oltalomnak hármas czélja van, melyeket a rendszer kifejtésénél meg kell különböztetni: i. Valamennyi társultak védelme a gonosztevők ellenében; 2. a jóravaló emberek védelme a büntető jogot gyakorló társadalmi hatalom ellenében; 3. magának a gonosztevőnek védelme az őt sújtó hatalommal szemben, mert a büntevőnek is joga van ahhoz, hogy szükségen és érdemen tul ne büntettessék. E czélok elseje a büntető jognak alapvető lényege. A büntető jog első létoka : az összes társultak megvédése a jogsértők