Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/26 / 1. szám - A szomszédjogi oltalom. 1. r.

2 Dr. Biermann Mihály összehasonüthatlanul gyakoriabbak és szembetűnőbbek a kellemetlen és hátrányos áthatások: a szomszéd gyárának kéményeiből kitóduló füst és korom rosz időben lecsapódik és szétterjed vagy bizonyos irányú szél azt az én telkemre hordja és ez a füst elhomályosítja ablakaimat, reá száll a szárítás végett kiterített fehérnemüekre, lehetetlenné teszi kertemben a tartózkodást ; a közeli vegyészeti műhelyben fejlődő mérges gázok a levegőben <-zétáradva, a földtől felszivatva és áteresztve lakhatlanná teszik házamat, befertőzik az udvaromon levő kutat, kertemet pusztasággá változtatják; szomszédomnak árvédelmi munkálatai követ keztében a rendes medrökből kiszorított vizek az én birtokomra törnek be, megsemmisítik termésemet, elhordják a termő földet ; zenéért rajongó szomszédomnak késő éjjeli órákig folytatott gyakorlatai nem egyszer űzik el szememről az álmot. Az erdőmet átszelő vasút folytonos tüzveszélylyel fenyegeti a régi hatalmas tölgyeket, a belső telkem tőszomszédságában elrobogó tehervonatok lakházam falait súlyosan megrázkódtatják, idővel meg is repesz tik. Tagadhatatlan azért, hogy bár gyakran párhuzamosak, sőt épen azonosak a szomszédok érdekei, és bár egymásnak támogatására vannak utalva : mégis gyakran vagy valósággal vagy legalább az illetők képzeletében érdekellentét létezik kölcsönös viszonyukban, melynek foka, éle a kérdéses ingatlanoknak terepviszonyaitól, térfogatától, mivelési ágától, illetve használati módjától és sok más tényezőtől szokott függni. Ezen igazi vagy vélt ellentétből természetesen súrlódások és összeütközések származnak, sőt ha az anyagi ellentét személyes ellenszenvvel, boszuvágygyal, kárörömmel párosul, a viszony folytonos hadiállapottá fajulhat, melynek gyászos következményei tulnyomólag azon félre nehezednek, ki kíméletlenségben, erőszakosságban vagy agyafúrtságban nem bír ellenfelével versenyezni. Neki minden nap, minden óra keserű meglepetéseket hozhat, neki majd pokollá válik ősi háza, kedvetlenül elfordul a földtől, melyet hajdan szeretettel és sikerrel mivelt és áldani fogja az órát, melyben végre gyűlöletessé vált birtokán túladnia sikerül. A milyen istenáldás a jóakaró, szolgálatkész szomszéd, olyan csapás a szűkkeblű, ellenséges indulatú szomszéd. Hogy a.nép mindig és mindenütt igy gondolt és érzett, ezt a költészet és sok példabeszéd hirdeti, az annyira gyakorlati észjárású rómaiak ebbeli felfogására meg egy tőlük származó felette érdekes jogszabály vet éles világot: az ingatlannak eladója tartozik a vevővel azt is tudatni, hogy kik lesznek szomszédai j ha ezen kötelesség ellen vét és a vevő mit sem sejtve, oly szomszédot kap, kitől irtózik, ki miatt inkább meg sem vette volna a telket, ő az ügylet felbontását is követelheti.1 Az államhatalom természetesen nem nézheti tétlenül ezen 1 L- 35- §• 8- D'g- contr. e. 18. i.