Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/25 / 1. szám
A váltójog nemzetközi egyenlősítése 39 semleges állásánál fogva s azért is hivatva érezhette magát, mert üj váltótörvénye által a német és franczia váltójog között bizonyos középhelyet foglal el. Megragadta pedig a congressus eszméjét azon kedvező alkalomból, hogy a lefolyt 1885. évben Antverpenben világkiállítást rendezett, melyről feltételezte, hogy a nemzetközi találkozásra különös vonzerőt is fog gyakorolni. De midőn ilyképen az egységesítés keresztülvitelét kezébe vette, vagy nem akarta vagy nem merte teljesen a német kormány példáját követni s az államkormányok hivatalos és kötelező határozatok hozatalára felhatalmazandó képviselőkből álló nemzetközi tanácskozmányát hozni javaslatba, hanem a congressust oly alakban hivta össze, hogy arra képviselőket necsak a különböző államok kormányai, hanem egyes testületek (egyetemek, bíróságok, kereskedelmi kamarák, bankok stb.) is küldjenek, mi által a congressus hivatalos jellege eleve ki lett zárva, s tárgyalásainak csak annyi érték adatott, a mennyit azok a kitűzött c/.élhoz képest önmaguk vívhatnak ki. így is azonban a congressus, melynek programmjába különben a váltójogon kívül a tenger jog nemzetközi egységesítése is felvétetett, a tervezett egység létrejöttét döntő módon volt hivatva előmozdítani; mert habár kötelező határozatokat nem is hozhatott, az által, hogy a belga kormány hivta össze s kormányképviselők vettek benne részt, mégis némi hivatalos szinezetet is nyert, minélfogva alaposan remélhető volt, hogy a kormányok annak eredményét sokkal nagyobb figyelemben fogják részesíteni, mint azt egy magánegyesület működésével szemben tennék, sőt esetleg hajlandók lennének arra is, hogy a congressus határozatait hivatalos tárgyalás alapjául fogadjak el. Az antverpeni nemzetközi congressus, mely szeptember 27-kén tényleg összeült s melynek alakításáról, látogatottságáról s tárgyalásairól már más helyen volt alkalmunk röviden megemlékezni, -- az utolsó mozzanatot képezi a váltójog nemzetközi egyenlősítésének törekvésében. Annak eredményeit tudtunkkal eddigelé még sehol sem ismertették részletesen s ez már maga is elég ok, hogy tekintve a congressus jelentőségét, azokat az érdeklődő hazai szakközönségnek tudomására juttassuk. A congressus nem érte be azzal, hogy miként az Association for tJie reform of tJie law of nations, csupán a főelveket állítsa tel a nemzetközi váltótörvény részére ; tárgyalásainak eredménye formális törvényjavaslat; ennyiben is előbbre vitte a váltójog nemzetközi egységesítésének ügyét. Alapját ezen összesen 57 czikkből álló javaslatnak, mely mint az egyes államok részéről külön-külön elfogadandó mintatörvény van szerkesztve, s a kötelező-jegyekre, bankutalványokra s más forgalmi papírokra is kiterjed, egy a congressus szervező bizottsága által készített s rövid iudokolassal ellátott 22 V. ö. Jogtud. Közlöny 1885. évi folyam.
