Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/25 / 1. szám
34 Nagy Ferencz szó, s ezeken kivül számos sajátságai miatt még csak az angolamerikai rendszer különböztetendő meg, mely azonban határozottan inkább a német, mint a franczia rendszerhez csatlakozik.7 Bármily csekélyre olvadt le azonban a franczia és német váltójog alapján manapság az egymástól belsőleg különböző váltójogok száma: a fennálló különbségek a váltóforgalom szabad menetét még mindig elég tetemesen akadályozzák. A kereskedelmi összeköttetések sűrűsége mellett, melyek pl. Magyarország. Ausztria és Németország között egyrészt, valamint Francziaország között másrészt léteznek : napról-napra száz és száz váltó megy a német váltójogi rendszer területéről a franczia váltójog területére és megfordítva, s minden ily váltó a coliisiónak egy-egy esete. S még csak hagyján, ha mindkét területen egyenlő elvek ismertetnének el az összeütközés kiegyenlítésére, bár a kereskedőtől bizonyára nem lehet követelni, hogy a nemzetközi magánjogot is tanulmányozza. De nem különböző-e sok tekintetben a felfogás magának a kiegyenlítésnek módja iránt ? Nem találkozunk-e sokszor azon jelenséggel, hogy egyik az egyik, másik a másik jogrendszert találja alkalmazandónak? A szakemberekelőtt ismeretesek azon viták, melyek az 1870/71-ki nagy háború alatt kibocsátott franczia moratórium törvények folytán keletkeztek. A franczia kormány jónak látta az óvási és viszkereseti határidőket egymás után több izben meghosszabbítani, mi által a franczia viszkereseti adósok a fizetés terhe alól egy időre szabadultak. Midőn aztán később a meghosszabbított határidők lejártával fizettek, s egyidejűleg viszkeresetet indítottak külföldön lakó előzőik ellen, azon szomorú tapasztalatra kellett ébredniök. hogy míg egyes külföldi bíróságok viszkereseti igényeiket elismerték, addig mások, így különösen a német bíróságok, élükön a lipcsei kereskedelmi főtörvényszékkel, ugyanazt tenni nem voltak hajlandók, arra hivatkozván, hogy a franczia moratórium-törvények külföldi váltóadósokra alkalmazást azért nem nyerhetnek, mert az övási határidő meghosszabbítása tulajdonképen a váltó lejárati idejének kiterjesztését jelenti, a mit a külföldi forgató tűrni nem tartozik, s mert másrészt az erőhatalom [vis major) kifolyása, a mely itt abban gyökerezett, hogy az óvási határidők kiterjesztésének tartama alatt az óvás a moratórium-törvények értelmében jogilag felvehető nem volt, a német váltójog által, a mely a német váltóadósokra e kérdésben alkalmazandó, ellentétben a franczia jog felfogásával, el nem ismertetik. íme, ez eclatans példa, mily veszélyeknek van kitéve a nemzetközi forgalom a váltójogi különbségek mellett, mily jogosultnak kell tekinteni azon törekvést, mely a fennálló különbségek teljes megszünteté7 L. az 1882. évi uj angol váltótörvény ismertetését Wittmanntól, a Magyar Igazságügy XIX. kötetében 2 iS. 1 , a mely azonban az angol és német váltójog közti különbséget sokkal nagyobbnak tünteti fel, mint a milyen tényleg