Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)
1886/25 / 1. szám
A váltójog nemzetközi egyenlősítése 33 hogy a Code de commerce az egész világon el fog fogadtatni, 4 mi által a váltó- és kereskedelmi jog nemzetközi egyenlőségének kérdése kétségkívül legegyszerűbb és leggyorsabb megoldást nyer vala. E reményükben azonban alaposan csalódtak. A váltójognak azon uj iránya, mely röviddel a Code de commerce megalkotása után Németországban, különösen a három nagymester Einert, Liebe és Thöl által inauguráltatott, a mely a váltót teljesen függetlenítette az alapul fekvő viszonyoktól s szakított mindazokkal a régi hagyományokkal, melyek a váltó mai szerepével többé össze nem egyeztethetők : a franczia váltójog tovább terjedésének oly gátat vetett, melyet az áttörni annyival kevésbbá volt képes, minél kétségtelenebb, hogy az uj német váltójog a váltó természetét helyesebben fogja fel s a váltóforgalomra nézve előnyösebb. Midőn pedig ezen uj irány maga is egyesitőleg kezdett hatni s annak alapján a nagymérvű német particularismus helyébe az 1847-ben Lipcsében megalkotott közönséges német váltó rendszabály lépett, mely formai tökély dolgában is alig áll a Code de commerce mögött: a helyzet csakhamar arra változott, hogy a német váltójog a vezérszerepet vette fel, úgy hogy a további egyenlősitési törekvések ezentúl már ebben találják központjukat, elannyira, hogy a német váltójog nem csak oly országokban fogadtatik el, melyek a Code de commerce közvetlen befolyása alól mentek maradtak,5 hanem oly országokba is átcsap, melyeket előbb a franczia váltójog hódított volt meg.6 így lép azon széles kör mellé és részben helyébe, me'.y a franczia váltójogot uralja, egy második egységes nagy kör, a német váltójog köre. így olvad le a váltójogi particularismus a franczia és német váltójog behatása alatt annyira, hogy a continensen ma már jóformán csakis épen ezen két ellentétes rendszerről lehet 4 A Code de commerce tervezetének indokolásában ez határo/.ott kifejezést nyert a következő szavakban : »Il est d'une haute importance, que le Code de commerce de l'empire francais sóit rédigé dans des principes qui pnis.sent étre adoptés par toutes les nations commercantes, dans des principes qui soient en harmonie avee les grandes habitudes commerciales qui embrassent et soumettent les deux mondes.« V. ö. Le Tow:é, Journal des. Economites. 3. série XI. köt. (1868) 209. lap. 3 így eltekintve Aiifztriátdl, mely a lipcsei váltótanácskozmányben szintén részt vett, Magyarországban, iSjö-ban, de tudvalevőleg a német váltótörvény előbb közvetlenül is érvényben volt, továbbá a Sveicz azon kantonjaiban, melyek nem a franczia váltójogot uralták, az uj szövetségi kötelmi jogi törvényben (1881), de részben már előbb az u. n. Konkordatsentwurf-nak több kantonban történt elfogadása által (1857—1863); a három skandináv államban (1880); részben Szerbiában (1800). Legújabban végre Oroszország készül a német váltójoghoz csatlakozni, legalább az ily szellemű javaslat értelmében, mely 1882-ban tétetett közzé. 6 így különösen Olaszországba az 1882. évi uj olasz kereskedelmi törvény folytán (L. ennek ismertetését Wittmanntdl a Magy. Igazságügy XIX. kötet 3(14. lapján); részben Belgiumba az 1872-iki uj váltótörvény folytán; a Sveicz azon kantonjaiba, melyek előbb francz:a jogot uraltak ; részben végre Spanyolországba az uj, még eddig közzé nem tett keresk. törvényben (18S5). Magyar Igazságügy 1S86. XXIV, 4. 3
