Magyar igazságügy, 1886 (13. évfolyam, 25. kötet 1-6. szám - 26. kötet 1-6. szám)

1886/25 / 1. szám

Egység és többség 3 meghatároztatt.ik ? És szem előtt tartva a birói hivatás legessentialisabb feltételét : igazoltnak és jogosultnak kell elismernünk ama tételt, mely szerint a mint a biró megvalósítva találja a cselekmény büntetendő voltának feltételeit és annak a vádlott általi elkövetését: ezzel reá nézve el is van döntve a kérdés, mely az i. §. alapján egyedül annak Ítéleti kimondásában állhat: hogy a B. T. K. 332. §-á által büntetendő törvényszegés feltételéül megállapított valamennyi ismérv tényleg megvalósítva lévén, az elkövetett cselekmény büntetendő cselekményt, a magánlak megsértésének vétségét képezi. Vagy áll a B. T. K. 1. §-a ; ez esetben — ha büntetendő cselekmény tényleg elkövettetett, s ezen tényleg elkövetett törvényszegés szabályos módon a biró cognitiója tárgyává tétetett — az elkövetésnek, mint a jogrenddel ellentétes büntetendő cselekménynek, kifejezésre kell jutnia a biró ítéletében. Vagy áll az ellenkező nézet; ezen utóbbi esetben nem állhat a B. T. K. r. §-a. E kettő egymással és egymás mellett nem lehet hatályban, az egyik a másiknak egyenes megtagadása ! Meg kell azonban már itt említenem, hogy több büntetendő cselekménynek egy criminalisticai egységgé alakulásáról, és az erre vonatkozólag fennálló elvekről és szabályokról e helyütt nincsen szó. A jelen értekezés további fonalán e kérdésre is ki fogok terjeszkedni ; azt azonban már itt kiemelhetem, hogy minden esetben, melyben ily egységgé alakítás vagy maga a törvény által foganatosittatik, vagy — a tudomány irányzása mellett — a törvény alapján megállapítandó: a B. T. K. 1. §-a követelményének elég van téve ; mert az egységbe foglalás csakis "az egyesitett elemek criminalisticai súlyának teljes értékesítése mellett lévén eszközölhető, ez a büntetendő cselekmény egyszerű mellőzésétől nemcsak lényegesen különbözik, hanem annak határozott ellentéte. Visszatérve az egyszerű mellőzés tanához, ennek igazolására többször hallottam indokul felhozni, hogy a ki lopni akar s besompolyog azon helyiségbe, a melyben az ellopásra általa kiszemelt tárgyak őriztetnek, annak nincs szándékában a laksértés elkövetése; szándéka csupán a lopásra lévén irányulva: a nem szándékolt laksértés által, a büntetőjog legfőbb elvénél, de B. T. K.-ünk 75. §-ának határozott kijelentésénél fogva is, nem követhet el büntetendő cselekményt. Az ellenvetést - ezen alakjában — nem lehet egyébnek tulajdonítani, mint a jogi terminológia kifejezései felcserélésének, a mit eddigi, különösen a philosophiai, phsychologiai és logikai elemek tekintetében csaknem teljesen indifferens szokásunk eléggé megfejt. A kifejezett és a kifejezni akart eszme különbségének nem-tudását, a büntető codex hatályban létének hatodik évében, a törvénynyel foglalkozóknál föltenni 1*