Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó [tárgyaló?] részére

TÖRVÉNYK. TERVEZETÉNEK A KÖTELMI JOKoT TÁRtiYA'zó RÉSZÉRE 47 VI. fejezet. Bérlet. (Forr.: dr. 538-542., 544—547., 549—566., 56S — 575 ; baj. 429. [2].) 474. §. Ha ezen § értelmében a bérlő a bérbeadó késedelme folytán csak oly bérszerződéstől léphetne vissza, melynek tárgya határozott megállapodás szerint avagy a körülményekből kiviláglólag mulhatlanul a megállapított határidőben, nem utóbb volt átadandó, más szóval, oly szerszödéstől, melyben fix teljesítési idő volt megállapítva : nem lenne ellene érdemleges kifogásom, bár akkor is azt kellene mondanom, hogy e §. csak ismétli egy ősszerű esetben azt, mit a 141. § általánosan rendel, tehát felesleges. Azonban e § szerint a bérlő visszaléphet bármely bérszerződéstől, melyben a bérbeadott dolog átadásának ideje meg van határozva, (és melyik bérszerződésből hiányoznék az ily meghatározás ?) visszaléphet, habár ;i bérbeadó a dolog átengedésével akár csak egy napot is késett, habár a 250. §-ban foglalt okok valamelyelyike miatt jogi értelemben vett késedelem nem is forog fenn. Ily messze menő, hozzá még egészen kivételes jogot tulajdonítani a bérlőnek, nézetem szerint nem volna igazolható. En tehát a §-t ezen szempontból is elhagyandónak tartom. 477. §. Miért szorítja a tervezet az e § második pontjában megállapított felelősséget a bérbeadó szándékos mulasztásának esetére ? miért veszi vissza egyik kézzel, mit a másikkal adott ? az előreláthatólag lehetetlenre, vagyis annak bizonyítására kényszeritvén a kártérítést igénylő bérlőt, hogy a bérbeadó nem talán feledékenységből, kényelemből, hanem roszakaratból (dolo) nem tett semmit az itt érintett esetek elhárítására. Hisz a 200. § értelmében a bérbeadó a rendes családapa gondosságával tartozik szerződési kötelezettségeinek teljesítésében eljárni! »szándékosan« helyett tehát ez teendő : »vétkesen.« 478. §. Megfoghatatlan, hogy a bérlő csak akkor gyakorolhassa e § első bekezdésében meghatározott jogokat, ha a bérbe vett dolog használata egy harmadikat illető jogok alapján »teljesen vagy nagyobb részben« vonatik el tőle, ugy hogy pl. az, ki kénytelen volt a kibérelt tíz szobából ötöt a bérbeadó tulajdonos társának átengedni, ne léphessen vissza a bérszerződéstől, de még a bérnek aránylagos elengedését, illetőleg visszafizetését se követelhesse! Tán a dr. 547. cz.-ben előforduló »e r h e b 1 i c h e r T h e i 1« fordítása akar lenni a nagyobb rész ? Csakhogy e két kifejezés korántsem fedi egymást; a dr.-énél egyébiránt helyesebbnek tartom