Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám - Tettesek és részesek az olasz javaslat szerint

TETTESEK ÉS RÉSZESEK AZ OLASZ JAVASLAT SZERINT 419 S nem teendő itt különbség a »perfectio« és a »consummatio« momentuma között. A »perfectio« momentuma számos bűntettnél ugy jogilag mint lénytanilag csak egy: azon momentum, melyben az illető bűntettnek tárgyát képező jog végleg megsértetett. A consummatiónak ellenben több momentuma, vagyis több consummativ cselekedete lehet­Correusok mindazok, a kik a consummativ momentumokban részt vesz­nek. A tulajdonképi tettes csak az lenne, a ki a perfectio momentumát létesiti (ez az olasz javaslat szerinti tettes). Ha a bűntett olyan, hogy a perfectiónak egynél több momentumát engedi meg (mint p. o. egy csomó dolognak ellopása, ez esetben, mert a lopás minden egyes do­lognak elvétele által perfectté válik, többen lesznek tettesek (társtette­sek). Ha ellenben a bűntett természeténél fogva a perfectiónak csak egy momentuma lehetséges, mint p. o. az erőszakos nemi közösülésnél, akkor tettes csak egy lehet. Lehetnek correusai, például az, a ki a nőt tartja ; lehetnek segédei, p. o. az, a ki a tettest a nő szobájába bebo­csátotta; de társtettesek, e szó tulajdonképi értelmében, nem lehet­ségesek. És ezek azok, kik a magyar büntető törvénykönyv szerint »tette­seknek« tekintendők, vagyis a mi büntet ötörvénykönyvünk szerint tette­seknek tekintetnek : a) a tulaj donképi tettesek és b) a correusok. Ily értelemben kívánta a senatusi tervezet megtartását a minisz­teri bizottság kitűnő tagja De Falco senator, s a tanácskozásban részt­vett Carrara sem kifogásolta azt. Mancim" szólalt fel a § ellen, a fennebb már közölt érvelés alap­ján, s a következő, praecis voltánál fogva különösen érdekes enunciatio mellett: A részességnél csak két osztály képzelhető : a tettes vagy tette­sek, a szerint, a mint egy vagy több személy követi el egyenesen és közvetlenül a bevégzés constitutiv cselekedetét, milyen p. o. emberölés­nél a halálos sértés ejtése, és a részesek (complici), mely elnevezés alatt mindazok értetnek, a kik nem tettesek, de a bűntettnél bármi mó­don ope vei consilio közreműködtek. A »közreműködés« részesség és ha a bűntett constitutiv cseleke­dete, p. o. emberölésnél a halált okozó sértés ejtése, nem egy, hanem több embernek müve, ez esetben azoknak mindegyike az egész bűnös eredménynek egyenes és materialis oka s igy tettese. A miniszteri javaslat felfogását magáévá tette a képviselőház bi­zottsága, helytelenítvén, hogy — mint a senatusi tervezetben — különbség tétessék a »közvetlen« és a »közvetett« közreműködés között. Mert a részességnek lényege nem ebben van, hanem abban, a mit a régi olasz jogászok a »dare causam criminis« szavakkal fejeztek ki, a miért a tet­tesség fogalma csak »azon specificus cselekedet közvetlen elkövetésére szoritandó,« a melyben a bűntett tulajdonképi lényege megtestesül. Art. 66. A bűntettnek részesei: 1- ször azok, a kik mandátum, jutalmak, Ígéret, fenyegetés, tekintélyük vagy hatalmukkal való visszaélés vagy ravasz fondorlatok által mást a bűntett elkövetésére reábirtak ; 2- szor azok, a kik a bűntett elkövetésére bujtogattak vagy szán­dékosan oktatást s útbaigazítást adtak vagy másban az elhatározást könnyítették vagy megerősítették; 3- szor azok, a kik szándékosan a bűntett végrehajtására fegyvere­ket vagy bármiféle más eszközt szereztek;

Next

/
Thumbnails
Contents