Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 5. szám

394 DR. RADDA IGNÁCZ személyében okozott károkat is ismer, s mi e részben a tervezet álláspontját a már előadottak alapján teljesen elfogadjuk. De ha az idézett szakasznak-szavait és értelmét egybevetjük az; indokolással, ugy megoldhatlan ellenmondásra akadunk. A tervezethez, csatolt indokolásban 21 ugyanis az mondatik: »A tervezet a kártérítési kötelezettség szabályozásánál egyedül a vagyoni károsodásra van tekintettel; tehát mellőz minden intézkedést, mely a fáj dalomdíjra, vagy a becsületsértés miatti kártérítésre irányulna«, »mert — igy folytatja — sem a testi fájdalmat, sem a becsületet pénzben kifejezhető érték szerint megbecsülni nem lehet; a sértett félnek e részbeni igényei, a mennyiben azok tekintetbe jöhetnek, az általános magánjog körén kívül, esnek s a fenyítő hatalom által állapitandók meg, melynek feladatához, tartozik a sértett félnek az érintett irányban elégtételt nyujtank. Fentebb előadott álláspontunknál fogva mi ezen ellenmondásos nyilatkozatok között a szöveghez tartjuk magunkat — az idézett indokolást pedig egyéni emelkedésnek veszszük. Ezen megoldási módra azon indok is késztet, hogy szembeötlően helytelen az indokolás azon kijelentése, hogy a becsületsértés miatti- kártérítés nem magánjogig hanem büntetőjogi kérdés. De még a tervezett szerzője szempontjából is igy kell megoldani az érintett ellenmondást, mert a kötelmi jog tervezetének különös részében elfogadja a fájdalomdíjra irányuló igényt és szabályozza a becsületsértésből származó kártérítést. 22 2. A kártérítési kötelezettség jogalapja. A kártérítési kötelezettség jogi alapjai a magánjog minden részébert, feltalálhatók. Ezeknek különféleségéhez képest a kártérítési kötelezettség tartalma is különböző lehet. A különböző kártérítési jogalapoknak egyenkénti felsorolása és tárgyalása nem tartozik23 az elméletbe és értekezésünk körén kivül esik. Mindazonáltal a kártérítési kötelezettség jogalapjai bizonyos csoportokba oszthatók, melyek az áttekintést lehetővé teszik. A nem vagyonbeli károsítások eseteiben a kártérítési kötelezettségnek jogalapját rendesen tiltott cselekmény képezi. A vagyonbeli károsítások eseteiben két csoportot lehet megkülön21 180. lap. 2* Kötelmi jog tervezetének különös része 385., 386. §-ai. 23 A régibb német irodalom ban (igy még Wennig-Ingenheim: Die Lehre vom Schadenersatze [1841.J czímü művében) uralkodott, e részben elhibázott törekvéssel szemben helyesen jegyzi meg Cohnfeld i. m. 26. 1. : Eine gesunde Theorie rauss es ablehnen die Griinde des Schadenersatzes u. der Interessenleistung besonders zu klassifiziren u. zusammenzustellen. Das Interessé ist in dieser Anwendung nur ein Object der Obligation. Der Entstehungsgrund einer Obligation hat aber keinen. innerlichen zusammenhang mit dem Objekte, da nicht das Objekt für die Enstehung* sondern umgekehrt die Entstehung für das Objekt bestimmend ist.