Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 4. szám - Az "animus domini" bírálata. 3. [r.]

SZEMLE 385 Dr. Hoffmann Pál budapesti egyetemi jogtanár ur. Véleményes indítvány érkezett Dr. Bors Emil pécsi jogakadémiai tanár úrtól. Második kérdés : A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján kibocsá­tott miniszteri rendeletet szabad-e újabb felhatalmazás nélkül rendeleti uton meg­változtatni ? Előadó : B e k s i c s Gusztáv budapesti kir. táblai fogalmazó ur. Véle­ményes indítvány érkezett Dr. C o n c h a Győző kolozsvári egyetemi tanár úrtól. Kereskedők lépései a szóbeliség érdekében. A bécsi kereskedők testületének egy küldöttsége márczius 8-án másolatban bemutatta Prazak igazság­ügyminiszternek azon kérvényt, melyet 4800 kereskedő, iparos és kézműves intézett az osztrák képviselőházhoz a polgári peres eljárás szóbelisége iránt. A küldöttség szónoka utalt a föld- és ipartermékek értékcsökkenésére, s kiemelte, hogy a gyors, nyilvános és szóbeli eljárás hiányát sok szerződő fél arra használja fel, hogy köte­lezettségei teljesítését megtagadja, mert a titkos Írásbeli eljárás ezer módot nyújt nekik a roszhiszemü perlekedésre. Minta gyanánt idézte a német állapotokat, melyek a szóbeliség behozatala óta jogbiztonság tekintetében igen sokat nyertek. Prazak igazságügyminiszter sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy a szóbeli perrendtartást még nem sikerült a törvényhozásban keresztülvinni s Ígérte, hogy az őszszel megnyíló parlamenti ülésszakban e kérdés főgondjainak egyike lesz. Nemzetközi jogeset. A bajor legfőbb Ítélőszék érdekes határozatot mon­dott ki. Bizonyos magánjogi Ítéletek, melyeket bajor bíróságok az osztrák Kaiser­Franz-Josef-vasut ellen hoztak, végrehajthatóknak mondattak ki az osztrák államvasút ellen is,% melynek tulajdonába az előbbi átment, s ennek következtében Passauban zár alá vettek egy mozdonyból és négy kocsiból álló vonatot. Ezen eljárás ellen kifogás tétetett s illetékességi kérdés vettetett fel, mert az idegen államok tulajdona exterritorialis s a hitelezők a jelen esetben az osztrák bíróságok segítségével vagy diplomatiai úton tartoznának igényeiket érvényesiteni. Négy órai tanácskozás után, melyben a főügyész s az osztrák államvasút képviselője, egybehangzólag támogatták a bajor kormány azon felfogását, hogy a fennforgó ügyben az exterritorialitás nemzet­közi elve alkalmazandó, a legfőbb Ítélőszék ugy döntött, hogy helye van a polgári peres eljárásnak s ezzel a bajor bíróságokat a végrehajtásra is illetékeseknek jelentette ki. A nemzetközi fuvarozási jog azon tételeit, melyeket az 1878-ban és 188i-ben tartott berni conferentiák elfogadtak, most némi módosításokkal magáévá tette a német szövetségtanács. A változtatások főkép az u. n. refactiák, vagyis a közzé nem tett vasúti tarifák tilalmára vonatkoznak. E tilalmat a német kormány vagy ki akarja terjeszteni a belforgalomra is, vagy pedig általában nem akarja elfogadni. Azt hiszik, hogy ezen módosítást el fogja fogadni a harmadik conferentia, mely azonban csak akkor fog összeülni, ha a javaslatok tárgyában az összes kor­mányok nyilatkoztak. A párisi ügyvédi kar m. é. deczember l-én nyitotta meg az idei törvény­kezési évben tartandó értekezéseit. Le Berquier elnök mondotta a szokásos megnyitó beszédet s főkép azon támadások czáfolatával foglalkozott, melyeknek az ügyvédi kar a sajtó egy részében ki van téve. Kimutatta, hogy a Rend autonómiá­jának köszönheti, hogy a szabadság, a vagyon, a becsület és az élet bizton vannak az ügyvéd kezeiben ; az ügyvédség nem kiváltságos kaszt, s a barreau azért ragasz­kodik függetlenségéhez, hogy a teljes felelősséget is viselhesse. Flogny ügyvéd

Next

/
Thumbnails
Contents