Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)
1885/23 / 4. szám - Az "animus domini" bírálata. 3. [r.]
384 SZEMLE viseli, hogy az eljárás csakis az ö indítványára indítható meg és az ö elállása esetében megszüntetendő: i. Jogosan tagadhatja-e meg a kir. ügyész a bűnvádi eljárás megindításának inditrányozását a) ha a cselekmény, mely miatt az megindítandó lenne, a törvény szerint büntettet képez, azonban a vádhatóság meggyőződik, hogy a beszámítást enyhítő, a büntetőtörvénykönyvben különösen meghatározott körülmények, vagy más oly rendkívüli enyhítő körülmények mellett fordul elő, melyek folytán azon cselekményre illetőleg annak tettesére és valamennyi részesére csakis a vétség büntetése lenne alkalmazható, és ö) ha a vétségre vonatkozólag a törvényben meghatározott elévülés esete már bekövetkezett ? Továbbá: 2. a bűnvádi eljárás melyik stádiumában és különösen a vádkamra vagy az itélő bíróság által mondandó-e ki: hogy a magában véve bűntettet képező cselekmény, a konkrét viszonyok közt — vagy a beszámítás enyhítésére nézve a törvényben különösen meghatározott valamelyik eset vagy rendkívüli enyhítő körülmények folytán, vétségre változott ? Előadó : Dr. S z e g h e ő Ignácz trencséni kir. ügyész ur. Második kérdés : Helyes-e és megfelel-e hazai jogfelfogásunknak, régibb törvényeinknek és a Curia gyakorlatának azon rendelkezés, mely valamely büntetendő cselekmény miatt végérvényes Ítéletben megállapított pénzbüntetést, az erre itéltnek halála után hagyatékából behajtani rendeli ? Előadó: Sárkány József budapesti kir. tanácselnök ur. (U j kérdés): Feltéve, hogy a bűnvádi eljárás a vádelven ajapszik és az állam vádlásra hivatott közege, a kir. ügyész, a bűnvádi per megindítását megtagadja, legyen-e joga a vád képviseletére és ebből kifolyólag indítványok tételére: i. A sértett félnek és a kárositottnak ? 2. Egyenlő hatáskör illesse-e meg a sértett felet és kárositottat és mi legyen ezen hatáskör ? 3. Kiterjedjen-e ezen hatáskör annyira, hogy az esetben, ha a kir. ügyész a vád képviseletét megtagadja vagy attól visszalép : jogosítva legyen a sértett vagy károsított vádat emelni és azt az egész bűnvádi eljárás alatt fentartani ? 4. Ha a kir. ügyész képviseli a vádat: jogosítva legyen-e a sértett fél illetőleg a károsított a kir. ügyész mellett is, mint a közvád képviselője közreműködni és nevezetesen a kir. ügyésztől eltérőleg vádlottnak súlyosabb vagy enyhébb büntetendő cselekményben való bűnössé kimondását és ehez képest súlyosabb vagy enyhébb megbüntetését indítványozni ? 5. Kiterjedjen-e a sértett vagy károsított hatásköre a perorvoslatoknak vádlott hátrányára való használatára is ? 6. Ha a büntetendő cselekmény által magánjogaiban megkárosított nem akar a büntetés iránti vád képviseletében közreműködni, jogosítva legyen-e ez esetben csupán a kir. ügyészség által fenntartott közvád alapján folyamatban levő bűnvádi eljárásban vagyoni kártérítést követelni és ha ez megtagadtatott vagy a követeléshez képest csekélyebb mérvben állapíttatott meg a bíróság által, ez ellen perorvoslatot használni ? Előadó : Dr. T a r n a i János budapesti ügyvéd ur. Véleményes indítványok érkeztek Dr. S z e g h e ő Ignácz trencséni kir. ügyész és Székács Ferencz nagyszebeni kir. törvényszéki elnök uraktól. IV. A polgári eljárásból, birói szervezetből. Első kérdés: Kivánatos-e és ha igen, mily irányban a jogi szakoktatás reformja, tekintettel egyetemi és akadémiai oktatásunk tan- és vizsga-rendszerére ? Kivánatos-e különösen annak gyakorlati irányát emelni és biztosítani és ha igen, mily intézmények behozatala és mily változtatások eszközlése által ? Előadó:
