Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 4. szám - Az "animus domini" bírálata. 3. [r.]

38o KÜLFÖLDI JOGÉLET az egész alaptöke lekötését, annál inkább, mert a fölösleges tökekészlet csak kalandos vállalkozásokra csábítja az intézőket. A senatus elvetette az indítványt. Brunet indítványára a ház mellőzte a külön hivatalos közlöny kiadását s felvette azon intézkedést, hogy a társaság végleges megalakulása előtt a részvények sem adásvétel sem engedményezés tárgyát nem képezhetik. D e n o r m a n d i e inditványá, hogy azon társaságoknál, a hol a tőke egy részét bizonyos dolgoknak természetbeni adása képezi, az alaptőkének készpénzből álló része az egésznek legalább tizedrészét kell hogy kitegye, B o z é r i a n előadó ellenzése daczára elfogadtatott. ScheurerKestner javaslatára továbbá pótlólag oly intézkedés vétetett fel, hogy az alaptőke felét képviselő részvényesek kívánságára közgyűlés hívandó össze. Hosszabb vitára adott alkalmat az igazgatók felelőssége, mire a törvényjavaslat egészben is elfogadtatott. Magévá tette a senatus Bardoux határozati javaslatát a kivégzések nyilvánosságának megszüntetése iránt. Gavardie ellenezte, de az igazságügyminiszter hozzájárult. A jogtudományi társaságokból. Az Académie des sciences morales et politiques mult évi szeptember, október, november és deczember havi üléseiben a következő nevezetesebb előadások tartattak. Ch. Lucas »a főben járó bűntettek rendes állapotáról Francziaor szagba n.« A repressio hatálytalanságát főkép a halálbüntetésnek rendszeres átváltoztatásában találja; a végrehajtás kivétel. Az esküdtszék mind tágabb tért enged az enyhitő körülményeknek s az államfő ily viszonyok közt igen sok esetben kénytelen kegyelmet gyakorolni. 1873-tól 1880-ig 2628 halálra ítélt egyén közül 2429-nél adatott hely enyhitő körülményeknek és 68 kivégzés történt (3°/°)- A fegyház és a transportatio távolról sem birnak a kellő elrettentő erővel. Miután a halálbüntetés nemcsak Francziaországban, hanem mindenütt eltűnőiéiben van, pótlásáról kell gondoskodni. Előadó ezt a magánelzárásban találja. Desjardins az előadás kapcsán felhozta, hogy a fegyházra itélt bűntevők óhajtják a transportatiót, s azért fonák terv az, mely a visszaesőkre ezen büntetésnemet akarja behozni; ez megsemmisítené azon csekély elrettentési elemet is, mely a büntetőtörvényben még megvan. P i c o t azt tartja, hogy a nagy városokat meg kell tisztítani a kétes existentiáktól, kikből a bűntevők serege kikerül, de szigorú munkára és magányra kell őket szorítani, a transportatio csak azok számára hagyatván fenn, kik a javulás jeleit adták. —, D a r e s t e semmitőszéki biró »A régi magyar jogemlékekrők értekezett. Szóló ismerteti Szt.-István, Szt.-László törvényeit, a váradi káptalan regestáit, Anjou Károly franczia eredetű jogreformjait, utal a 15. századbeli német jogkönyvekre,' Werbőczy hármaskönyvére és az újabb jogfejlődésre, illetőleg a régi jognak 1861 után történt visszahelyezésére, s felemlítve az utóbbi évek törvényhozási munkálatainak főbbjeit, azon reménynek ad kifejezést, hogy Magyarország nem távol időben teljes nemzeti joggal fog bírni. (Az érdekes dolgozatra, mely időkőzben meg is jelent, visszatérünk.) SVEICZ. Küzdelem az alcoholismus ellen. A pálinka pusztításai ellen tervbe vett állami rendszabályok jelenlegi állása ez : A szövetség belügyi osztálya közölte a szövetségtanácscsal kül- és belföldön