Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 4. szám - Az "animus domini" bírálata. 3. [r.]

KÜI.FÜI.DI JOGÉLET 3§r történt terjedelmes vizsgálatai eredményét. Ezek alapján a főhatóság 1884. évi november második felében a szövetségtanács elé javaslatot terjesztett, mely lényegében a következő: Az 1874. évi május hó 29-iki szövetségalkotmány a következő függelékkel toldassák meg: A szövetségtanácsnak joga van a törvényhozás útján szabályokat bocsátani ki a liszttartalmú- és kapásnövények kifőzéséről és általában a pálinka-eladásról rendeleteket kibocsátani. Nem belföldi fogyasztásra szánt termények s olyanok, melyek az elkészítés által élvezhetlenekké tétettek, adómentesek. Ha 1890. év előtt szövetkezeti szesztörvény hozatnék be, akkor annak életbeléptével megszűnnek a kantonok vagy községek által szedett beviteli vámok és a kantonok a szeszes italokkal való kereskedést nem vethetik alá oly adóknak vagy megszorításoknak, melyeknek czélja a hamisított vagy egészségellenes italok elleni oltalom. Azonban továbbra is fennmarad a kantonok azon joga, hogy a korcsmákban és 2 literen aluli kis kereskedés forgalmát szabályozzák. Ezen javaslatból, mely nem mindenkép kielégítő és mely nem fog változatlanul elfogadtatni, látható, — igy ir egy sveiczi tudósító — hogy a szövetségtanács a fősúlyt a pálinkaadóra fekteti, az ügyet tehát tisztán pénzügyi szempontból tárgyalja, mi már a bizottság kebelében is rosszaltatott. A közvélemény a pálinka ellen, mely már a nép velejét támadja meg, erősebb rendszabályokat sürget, oly rendszabályokat, melyek a bajt társadalmi és egészségi szempontból is orvosolják. Várták például, hogy a kormány oly javaslatokkal fog fellépni, melyek a pálinkát helyettesítő italokat pártfogolják, továbbá az iszákosságnak a büntető - törvényhozás útján való korlátozását. Eélreformokkal, habozó intézkedésekkel néhány adópolitikai újítással a nagyon elharapódzott baj nem orvosolható. Tekintetbe kell venni, hogy a Sveiczban évenkint 250—300 ember hal meg pálinkamérgezésben ; hogy az elmebetegek 12 százaléka pálinkaivó, hogy az öngyilkosságok nagy számának (egy millióra körülbelül 250) legfőbb oka az alkohol és hogy a hadsereg nagy százalékot vészit a mértékletlen pálinkaélvezet folytán. A szövetségtanács beszerezte ezen kérdésről az összes kantonok nézeteit és a következő feleleteket kapta : Zürich a törvényhozási beavatkozást szükségesnek tartja, de a kantonoknak a tiszta bevételekben való részesedéséről világosabb határozatokat kiván. Bern elvben hozzájárul a tervezett rendszabályokhoz, de fentartja magának, hogy a részletekhez javaslatokat tehessen. Luzern elutasító állást foglal el, mert nézete szerint az indítványozott javaslat a szándékolt czélt még megközelítőleg sem érheti el. Uri az alcoholismus leküzdéséhez hozzá akar járulni, mindenekelőtt szabályoztatni akarja a beviteli vám kérdését és korlátoztatni a szabad korcsmáitatást. Zug szintén a korcsmaipar megszorítását és a bevitel és szeszkereskedés nagy megadóztatását kívánja. Wallis azt tartja, hogy a pálinka ellen könnyebben küzdhetnek a kantonok, mint a szövetség; de az iparszabadság, melyet fájdalommal emlit, gátolja amazok hathatós tevékenységét. A kantonok nagyobb része csak pénzügyi szempontból szól a javaslathoz. OLASZORSZÁG. A büntetőtörvénykönyv a képviselőház előtt. Az olasz javaslat, melynek tartalmáról lapunkban dr. Heil Fausztin ur máitöbb közleményben értekezett, s mely 1883. évi november óta fekszik az olasz képviselőház asztalán, most már komolyan elő fog vétetni. Pessina igazságügyminiszter indítványára a javaslat tárgyalására kiküldött bizottság tagjainak