Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó [tárgyaló?] részére

TÖR VÉNY K. TERVEZETÉNEK A KÖTELMI JOGOT TÁRGYAZÓ RÉSZÉRE 57 példák tekintetében 1. 8. § i. G. E. (18, i.) 1. n. § 18, 1. 12 A. E. V. 19, 1), a reá vonatkozó szabályt következőkép formuláznám: »Ha a vétel jövendőbeli dolog', vagy meghatározott tevékenység remélhető eredménye iránt tekintet nélkül annak létesülésére köttetett, a vevő) a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha a dolog nem létesül, a várt eredmény kimarad«. II. A vétel különös nemei. 1. Vétel megtekintésre vagy próbára. (Forr. : dr. 450—6.) Miután törvényhozóról észszerűen fel nem tételezhető, hogy szerves törvénykönyvben különböző értelmű szavakat vagy fordulatokat használ, midőn egy és ugyanazon eszmét kívánta kifejezni, azon esetre, ha a 371. és 372. ij§ változatlanul törvényerőre emelkednének, a 371. §2. bek. foglalt szabályt tekintettel azon szavakra >>az elad ó n ak k ötelezettség e m e g szü n i k« és arra, hogy a § első bekezdésében, valamint a 372. §-ban az áll: »á vétel nem kötöttnek tekintetik^, az eredmény különössége daczára mégis szükségkép ugy kellene értelmezni, hogy az eladó felszabadulván, a vevő kötelezve marad. A tervező ur természetesen maga is visszautasitand ily eredményt, de épen azért a 371. § második bek. alakilag is összhangzásba hozandó az első bekezdéssel és a 372. §-al. III. Mellékkikötések a vitelnél. 1. A visszalépés f e n t a r t á s a. (forr.: dr. 457—465., baj. 375.) Már fennebb emiitettem és kifogásoltam, hogy a tervezet a visszalépés, a tulajdonjog meg a kedvezőbb ajánlat fentartását mellékkikötéseknek nevezi és az ily fentartással kötött vételt az elővétel fentartása és a viszvétel vagy viszeladás kikötése mellett létesült vételekkel állítja egy vonalba. De ezen terminológiai és rendszerességi hiba ugy látszik a tervezet érdemére is káros befolyással volt; én legalább csak ezen befolyás alatt szinte önkénytelenül támadt eszmetársulással magyarázhatom azon (már fennebb megvilágított és kellően méltatott) tényt, hogy a tervező az elővételi és viszvételi jognak a dolog harmadik szerzője ellenében való gyakorlását megszorító helyes szabályt (helyes, mert ezen esetekben követelésük dologi joggal áll szemben) a visszalépés, a tulaj-