Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó [tárgyaló?] részére

Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazö részére. Dr. BIERMANN MIHÁLY n.-szebeni jogtanár. KÜLÖNÖS RÉSZ. * I. c z í m. Szerződés és ezekkel egyenlő kötelmek. I. fejezet. Vétel. I. Atalában. (Forr. : dr. 422—36.) 353. 8. a). A tervezet igen helyesen az eladott dolog tulajdonának átruházására kötelezi az eladót; hogy a római jog ettől eltérőleg csak a birtokátengedést és a »rem emptori habere licere« iránti gondoskodást emliti, az, mint tudva van, leginkább csak a commercium-mal nem biró idegenek miatt történt, ugy hogy tekintve az idegeneknek változott jogi helyzetét, egyes újkori romanisták is (1. pl. Keller Pandekten 330. §) egyenesen tulajdonátruházási kötelességről szólnak. 353. §. b). A tervezet oly szerződésben, melyben a pénz mellett vételárként a pénzbeli szolgáltatás értékét m e g n e m haladó más szolgáltatás is köttetett ki (megegyezőleg az osztr. 1055, szász 1086, baj. 266 és dr. 423-val), vételt lát, mig a ktv. 338. §-a oly esetben, ha a kikötött egyéb teljesítések értéke egyenlő a készpénz-vételárral, a vétel létét tagadja. Gyakorlatilag nem nagy horderejű ugyan az egész kérdés; de miután a tervező ur is minden alkalommal helyesen megjegyzi, hogy az általános kötelmi jog ok nélkül ne térjen el a kereskedelmi törvénytől: a szóban levő rendelkezést az utóbbinak szellemében módosítanám. 355. §. A második bekezdés rendelkezése ily általánosságban meg nem állhat. Vegyük a következő esetet: A. megrongálja B. dolgát és azért kárpótlással tartozik neki; B kevéssel a káreset * Az általános részre vonatkozó dolgozatot 1. XXII. k. i. ioj., 212. 295., 420. sk. 11. a*