Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a büntető eljárási tervezetre. 1. [r.]

34 BALLAG! BÉI.A : MENEDÉKJOG ÉS KISZOLGÁLTATÁS XLIII. t.-cz. az ész. am. Egyeslüt-Allamokkal, 1873 : IV. t.-cz. Belgiummal, 1873: XXV, t.-cz. Montenegróval, 1874: II. t.-cz. Angliával, 1875: XXXVIII. t.-cz. Oroszországgal stb. A közvetlen megbüntetés mindamellett előfordulhat egy esetben, t. i. ha a menekült bűntettes kiszolgáltatását nem kérte senki vagy öt más okból kiadni nem lehet. Büntető-törvényünk ez esetről szintén rendelkezik a 9. §-ban : A »jelen törvény határozatai szerint büntetendő azon külföldi is, a ki valamely, a 7. §. 2. pontjában meg nem emiitett büntettet vagy vétséget külföldön követ el, — a mennyiben kiadatásának a szerződések vagy eddigi gyakorlat szerint helye nincs és az igazságügyminiszter a bűnvádi eljárás megindítását elrendeli«. Kisebb fontosságú esetekre Anglia is elfogadta az extraterritorialis elvet. De azt hiszem, hogy az ily esetek csak gyéren fordulhatnak elő. Ha nincs állam, mely a menekült kiszolgáltatását kérje, rendesen nincs is, a ki őt bevádolja. Kik szerepelnek rendszerint mint valamely bűntett feljelentői ? ^ magánszemélyek, kik ellen a bűntett irányult vagy a politikai hatóságok, melyek figyelme a közbiztonságnak, területükön történt megzavarására kiterjedt. Ám mind e két kategóriája azoknak, kik rendes körülmények között a bűnvádi eljárás megindítására az első lépést megtehetik, nem a menedéket nyújtó, hanem ama másik államban van meg, mely a tett elkövetésének színhelye volt. Ha ott a tett fölfedeztetik, minden valószínűség szerint a kiszolgáltatás iránt is megtétetnek a kellő lépések. Viszont, ha amaz állam a menekült kiadását nem szorgalmazza, egyáltalán alig várható bűnvádi följelentés ; még kevésbbé az, hogy a menedéket nyújtó államnak hatóságai közvetlenül jussanak a bűntett nyomába. Az Institut de droit international, mely 1873-ban Gentben alakult, 1880-ki oxfordi ülésében tervezetet fogadolt el, mely a menedékjogra vonatkozó általános szabályokat foglalja magában s a kiszolgáltatási szerződések tartalmát körvonalozza. * * E határozatokat egész terjedelmében közültük a Magyar Igazságügy XT V. k. 458. sk. 11.