Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a büntető eljárási tervezetre. 1. [r.]

A MAGYAR JOGÁSZOK ÉS A MAGYAR TÁRSADALOM 3 akadályoknak és szerencsétlenségeknek, bámulatos lendülettel fejlett fel egész a hitelképes, szervezett jogállam magaslatáig. Oly nagy politikai, nemzetgazdasági és társadalmi forradalmon át jutott idáig, a minő a mi sajátlagos világunk configuratióját soha azelőtt oly hirtelen s annyira gyökeresen nem változtatta át. Hazánk történetében ugyanis három nagy momentum volt, mikor sorsdöntő fordulat hatása alatt állott a magyar társadalom. Egyik az volt, mikor szent István ezelőtt 88 5 évvel a keresztény magyar társadalmat és királyságot alapította. Akkor is a nemzet politikai és jogélete minden eresztékeiben szétbomlott s átalakult. A pogány társadalomból lett keresztény társadalom. Az Ázsiából hozott culturát európai cultura, a pogány közerkölcsöt és jogrendet az evangélium tanai szerinti elvek s azok hatása alatt az addig bálványozottat europaias élet váltotta fel más hittel, más eszményekkel, más jogrenddel és más formákkal. S ez a felülről jövő forradalom — ha nem is hirtelen s ha nem is sokáig tartó convulsiók felidézése nélkül — midőn a magyar királyságot a keresztény társadalomba bekeblezte, ez nem történhetett meg a régi alapok felforgatása nélkül, melyek megrendülvén, összedőlt a régi magyar pogány világ sok kegyelt, de az európai keresztény társadalomban idegenszerű eszményeivel és külalakzataival. Egy másik nagy rendülés, mely a magyar társadalmat és ezúttal épen megsemmisítő átalakítással fenyegette, az volt, mikor ezelőtt háromszáz évvel a hatalma teljes kifejtésével jött török invasiónak Magyarország ellent nem álihatva, a mohácsi katastropha után a magyar királyság mint európai nagyhatalom elbukott és mint ilyen megszűnt létezni, sőt a nemzettest három felé szakadt: egyik rész török uralom alá került, a másik a Habsburg-dynastia jogara alatt keresett menedéket, a harmadik Erdély nemzeti fejedelmei alatt merészen s bámulatos szívóssággal folytatta küzdelmét az önálló magyar állameszmével zászlóján. Ekkor a magyar" társadalom is — egész politikai, gazdasági és jogéletével együtt — három felé szakadt. A kültörténelmi események rettenetes lökéseire szétrobbant ugy a földirati mint a politikai egység. S ebben rejlett a legnagyobb veszedelem. A biztos megsemmisülés, a legnyomorultabb szétzüllés várt ekkor a magyar társadalomra, ha a háromfelé szakadt nemzeti élet s nevezetesen a jogélet is szétválik és idegen befolyások alatt meg meg annyi irányban indul átalakulásnak. Ha ez megtörténik vala, most talán hire se volna 1