Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 1. szám - Észrevételek a büntető eljárási tervezetre. 1. [r.]

A MAGYAR JOGÁSZOK ÉS A MAGYAR TÁRSADALOM 13 Parlamentünk egy új tagja, Beksics, eszmedús beszédében a magyar parlament falai közt csak az imént hangzott fel a szemrehányás a magyar társadalom actiójának elégtelensége s általában a miatt, hogy a magyar ember a nemzeti érdekek fejlesztése és megóvása körül inkább a kormánytól várja, mintsem maga teremti meg a nagyobb nemzeti biztonságot és fölemelkedést előkészítő eszközöket. Sok igaz van ebben ; de annak az igazságnak felsarkantyuzó hatása kell, hogy épen a mai társadalom lelkiismeretét riaszsza meg s indítsa a mai helyzet és a kötelességek felismerésére. S kell hogy a magyar jogászt is emlékeztesse, miszerint szerepéről a társadalomban ma se mondhat le megbénitó hatás nélkül. A társadalom és a magyar jogászok együttes actiója a múltból szép hagyományokban fénylik le a letűnt évszázak főmozzanatainak csúcsairól. Háromszáz év előtti codificatiónk a hazai jogrend önálló szabályozásával s az idegen jog uralmának visszautasításával, * nem volt egyéb, mint egy nagy nemzeti actio. S a mohácsi vész után háromfelé szakadt magyar társadalom egységének megóvása érdekében ama codex alapján folytatott küzdelem nem volt-e egyike a legfényesebb actióknak, melynek sikere döntő csaták értékével vetekedett ? A negyvenes évek, midőn — daczára annak, hogy a sajtó elnyomva, a nemzet gyámság alatt tartva volt ** — a magyar társadalom világnézete oly gyors hatással előkészíttetett a modern eszmék elfogadására, valamint 1848 és 1849 s végül i867 és az ezt követő első évek mind hatalmas actiók által emlékezetessé vált időszakok. Mindezekben a társadalom s a magyar jogászok együtt, hazafias közreműködéssel mily nagy dolgokat vittek véghez! Többet alig lehet várni egy 300 évig elnyomott, világtörténelmi események malomkövei közé jutott, a haladás és emelkedés minden eszközeitől megfosztott társadalomtól. Ha jogosult a szemrehányás a társadalom actiójának elégtelensége miatt a múltban : ám ez a mult a létérti küzdelem óriási nehézségeire s azok mellett is véghezvitt nagy actióira és sikereire utalva, komolyan felvetheti a kérdést: váljon a mai napokat él* »Magyarországon sem a római, sem a hűbéri, sem bármely más jog nem birt soha érvénnyel.« Dr. Wenczel Gusztáv, Egyetemes európai jogtörténet. Második, kiadás. Budán, 1870. lap 445. ** Drl Tarnai János értekezése e folyóirat mult havi füzetében erre nézve érdekes jogtörténelmi adatokat nyújt, többek közt azt is, hogy az akkori sajtóviszonyok közt a büntetőtörvény iránti javaslat feletti bizottsági tárgyalások se voltak nyilvánosságra hozhatók.