Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

A KERESKEDELMI ÜGYEK TANÁHOZ sokszor tapasztalható, ugy itt is áll, hogy valami elméletileg igen szép és igaz lehet s mégis gyakorlati operatióra nem alkalmas, illetve, hogy gyakorlati szempontból véve a dolgot, egészen más eredményekre jutunk. Ha a Zsögöd által vitatott felfogás gyakorlatilag is követendő volna, akkor a keresk. szokások alkalmazásának s a keresk. jog továbbfejlesztésének a keresk. szokások által valóban nagyon szerény tér jutna; sokkal szerényebb, minta minőt nézetem szerint a keresk. törvény a keresk. szokásoknak juttatni szándékozott. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a biró csak akkor alkalmazhatja a szokást, ha előbb meggyőződött arról, hogy a szóban forgó ügy már önmagában véve, belső tulajdonságainál fogva keresk. ügy : ő a szokásnak rendszerint csak akkor fog helyt adni, ha az ügy olyan, mely a keresk. törvényben vagy valamely ezt kiegészítő törvényben szabályozva, illetve említve van ; tekintve, hogy csak az ilyen ügynél nem lesz a biró kétségben az iránt, hogy az csakugyan keresk. ügy-e. Ha ellenben oly ügyről van szó, melynek kereskedelmi mivolta közvetlen törvényes alappal nem bir, melyet kereskedelmivé minősíteni csak általános vezérelvek alapján lehet: akkor előrelátható, hogy a biró annál hajlandóbb lesz azt nemkereskedelmi ügynek minősíteni, minél inkább tartja szem előtt, hogy kétség esetében nem a különös, hanem az általános jog kell, hogy alkalmazást nyerjen. E szerint tehát a keresk. jognak továbbfejlesztése a keresk. szokások által épen ott nem lenne várható, a hol arra leginkább szükség van, vagyis miután a keresk. törvényen s az ezt kiegészítő törvényeken kívül a keresk. jog csak keresk. szokásokban létezik : Zsögöd álláspontjával oda jutnánk, hogy a keresk. jog jóformán állandóan csak azon körben mozogna, melyet számára a keresk. törvény vagy az ezt kiegészítő törvények jelölnek ki. S ha ezt magában véve nem is tekintenők bajnak, mindenesetre baj származhatnék ebből azon irányban, hogy az illető viszonyokra vonatkozó szokások esetleg az általános magánjog által sem ismertetnének el, a mint hogy tényleg pl. az osztrák polgári törvénykönyv a szokásjognak arra való törvényes hivatkozás nélkül hatályt nem tulajdonit. 14 u Ez E r d él y r e, a magyar polgárosított hat á rőrvidék r e, valamint F i u m é r e nézve nem bir ugyan jelentőséggel, mert nézetünk szerint az 1869. évi IV. t.-cz. 19. $-a. mely azt mondja, hogy »a biró a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű s z 0 k á s szerint tartozik eljárni és Ítélni« az osztrák polg. tvkönyvnek derogált. De bir jelentőséggel H o rv á t-S z 1 a v o 11 o r s z á g r a nézve, mely tartományokra az 1869. évi IV. t.-czikk hatálya ki nem terjed.