Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

io6 DR. NAGY FERENCZ Szerencsére azonban a dolog gyakorlatilag másként áll. Zsögöd figyelmét teljesen elkerülte — igaz, hogy én sem utaltam erre könyvemben — hogy a keresk. szokásoknak nemcsak tárgyilagos és belső, hanem egyúttal alanyi és oly külső kritériuma van, a melynek kiderítése aránylag kevés nehézségbe ütközik. E kritérium abban áll, hogy keresk. szokás alig fordul elő másutt, mint kereskedők között, hogy a kereskedelmi szokás valamint régebben, ugy mai napság is voltaképen a keresk ed ők szokása. 15 Elvileg nem szenved ugyan kétséget, hogy keresk. szokás nemcsak kereskedők, hanem nemkereskedők közt is keletkezhetik, tekintve, hogy keresk. ügyek nemkereskedők közt is fordulnak elő. De tényleg erre mégis nem igen van eset, a mi könnyen megmagyarázható. A keresk. szokás tolytonos hasonló cselekvés keresk. ügyekben. Már pedig a nemkereskedőnél rendszerint épen a keresk. ügyekben való részvétel azon folytonossága hiányzik, mely a szokás létrehozására szükséges. A nemkereskedő épen csak a 1 k al m i 1 a g vesz részt a keresk. forgalomban, csak kivételesen köt keresk. ügyleteket s még ha sok nemkereskedő sokszor is jut ugyanabba a helyzetbe, mégis hiányzik az egyes személyek és ügyletek között az a bensőbb kapcsolat, mely a kereskedők s ezek ügyletei között fenforog. Még az oly ügyletekben is, melyekben a nemkereskedők a kereskedőkkel közösen vesznek részt, a szokás létrehozása nem a nemkereskedők, hanem a kereskedőktől indul ki, a kik az ily ügyleteket is nem kevésbbé tervszerűleg kötik. Ha pedig a keresk. szokás tényleg és rendszerint egyenlő a kereskedők szokásával, akkor gyakorlatilag annak vizsgálata, váljon a szokás által szabályozott ügy keresk. ügyet képez-e? teljesen pótoltatik annak vizsgálata által, váljon a szokás kereskedők között követtetik-e s ha az utóbbi igenlő eredményre vezet, akkor ezzel implicite azon eredményre is jutunk, hogy a szokás keresk. ügyet tárgyaz, tekintve, hogy a kereskedőknek oly szokása, a mely nemkereskedelmi ügyre vonatkoznék, legalább elvileg és eltekintve a tételes törvényhozástól, mely valamely magában véve kereskedelmi ügyet képező ügyet esetleg más jogrendszerbe utasit, el nem képzelhető. Legfeljebb az jöhet kérdés alá, 15 V. ö. Go ldschmi dt is »Handbuch des Handelsrechts« 2. kiadás I. köt. 327. 1. 17. jegyz. Még messzebb megy egy másik német iró : Dietzel (Archív für deutsches Wechselrecht und Handelsrecht VII. köt. 256. 1.) a ki nemkereskedöktől származó keresk. szokást egyáltalában lehetetlennek tart.