Magyar igazságügy, 1885 (12. évfolyam, 23. kötet 1-6. szám - 24. kötet 1-6. szám)

1885/23 / 2. szám - A kereskedelmi ügyek tanához. 1. [r.]

A KERESKEDELMI ÜGYKK TANÁHOZ IOI épen azt követelem, hogy a csupán felperes részéről keresk. ügyletet képező ügyletekből származó ügyek is keresk. eljárás alá tartozzanak. Már pedig, ha én a 11. jegyzetben olyképen magyarázom az elj. rend. 5. §-át, hogy alperes részéről akkor is keresk. ügyletnek kell fenforogni, ha ő kereskedő, s ha én a helyett, hogy ezt kifogásolnám, az egyoldalú keresk. ügyleteket még felperesi egyoldalúságnál is kereskedelmi eljárásra tartozóknak véleményezem : akkor én csak nem fogom választani azt a magyarázatot, hogy a keresk. elj. 5. §-a kétoldalú keresk. ügyletet követel! Ez a magyarázat nézetem szerint külömben is annyira erőltetett, hogy az valóban nem a rendelet akaratának kiderítését czélzó elfogulatlan vizsgálat, hanem csak igazi kritika (— »választó viz ) eredménye, a.mely előtt vajmi kevés bir helyt állani. Ha az ember azt mondja: »llyen meg olyan kereskedelmi ügyletből származó kereset a kereskedelmi bíróságok határköréhez tartozik, ha az ügylet alperest illetőleg keresk. ügyletet képez«, — felfogásom szerint ebben a mondat második része természetszerűleg másként nem magyarázható, mint ugy, hogy az a mondat első részének közelebbi és az illető ügyletek kizárólagos oly determinatiója, mely mellett a mondat első részében magában semmiféle meghatározás nem foglaltathatik, a mint az legjobban abból is kitűnik, hogy ha a mondat első része már olyan determinatiót, mint hogy az ügylet felperes részéről keresk. ügyletet képez, magában foglalna, akkor a mondat második részében adott közelebbi meghatározást mindenesetre ugy kellett volna szövegezni, hogy belőle kivehető legyen, mikép egyedüli meghatározás nem kiván lenni, teszem e szóval: >is«, »hasonlag« stb. Ez nem történvén, valóban illogikusnak találom, ha Zsögöd Benő5 és megengedem egyik-másik birói határozat is, a közelebbi determinatiót már az első mondatba viszi bele s ebből aztán vagy helytelen értelmet vezet le, vagy helytelen szövegezésre concludál. De mellőzve ezt a félreértést ugy a magam, mint az eljárási rendelet irányában, felszólalásom az alaki keresk. ügyek körében különösen az ellen irányul, mintha abbeli felfogásom, hogy a mi anyagi keresk. ügy, annak a 1 a k i 1 a g véve is keresk. ügynek kellene lennie, tehát nevezetesen valamely keresk. ügyletből származó ügynek akkor is, ha az csupán felperes részéről képez keresk. ügyletet: annyira indokolatlan, kivihetetlen, vagy épen 6 L. »Keresk. jog. és keresk. elj.« cz. ért. id. h. 11. lap.