Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
«4 DR. TIMON ÁKOS diadalnak, melyet a katholikus egyház utóbb a reformatio felett aratott, főtényezője épen a szervezet kitűnősége volt. Csak most tünt ki igazán, milyen hatalmas kormányzati eszköz rejlett a visitatio canonicában: csak most, midőn az egyházi élet és szervezet, alapjában megtámadva, bomlásnak indul, midőn az egyházi hierarchia megsemmisítésére fektetett reformatio természetszerűleg az alsóbb rendű papság körében tesz nagyobb hódítást. Most volt igazán szükség arra, a mit már a régibb canonok a visitatio czéljaiul előírnak: hogy a vidéki egyházak papjai szigorúan ellenőriztessenek, vájjon tántorithatlan hivei-e az igaz egyháznak, vájjon a dogmáknak megfelelőleg teljesitik-e a szent működéseket, vájjon nem vétenek-e a reformatio által megtámadott nőtlenségi kötelem ellen? Most volt igazán szükség arra is, hogy a vidéki egyházak vagyonára és jövedelmeire éber felügyelet legyen, nehogy azok az új felekezetek javára áldozatul essenek. Hazánkban a mohácsi vész után a török hódítás és a trónviszály következtében uralkodott politikai zavarok, a csaknem teljes felbomlásnak indult állami élet és szervezet, alkalmas talajt csináltak a reformatio gyors elterjedésének. A katholikus egyház önmagára hagyva, nem bírt az ellen kellő eredménynyel küzdeni; annál kevésbbé, mert az állam és egyház szoros kapcsolata következtében a politikai élet zavarai az egyházi szervezetre is zavarólag hatottak. Azonban már a tridenti zsinattal egyidejűleg több rendbeli országgyűlés állást foglal az erősen megingatott katholicismus mellett és erélyesen sürgeti az ellenszer, a visitatio canonica, szigorú foganatba vételét. így az 1548. évi decretum 6. és 10. czikke meghagyja a püspököknek, hogy haladéktalanul kiküldjék az archidiakonokat és másokat mindenfelé a nép oktatására, a régi hit és az előbbi cultus helyreállítására, valamint a magukat hitoktatókul ' feltolt vallási rajongók kiűzésére, és a földesurak nemcsak ne akadályozzák a kiküldötteket, hanem minden módon támogassák őket; a ki pedig ellenkezőleg cselekednék, az a király vagy helyettese elé idézendő, hogy érdeme szerint megbüntettessék. Majd az 1557. évi decretum 10. czikke rendeli, hogy az archidiakonok vagy helyetteseik egyházaikat szabadon visitálhassák, hivatalukat teljes egyházi hatalommal és iurisdictióval gyakorolhassák, a kegyurak és mások ne akadályozzák őket papok bűneinek megvizsgálásában és megbüntetésében. 32 Hogy e rendelkezések csakugyan megvalósulást nyertek, azt a ránk maradt legrégibb visitationalis emlékből látjuk, mely az esztergomi 32 1557'• X. t.-czikk 2. §-a: Visitatores archidiaconi, aut eorum substituti in visitandis ecclesiis, aut dioecesibus progredientes, libere ubique admittantur, suum officium exercere, cum omni facultate, et iurisdictione ecclesiastica, secundum priorum Diaetarum constitutiones possint, et valeant sine impedimento, per patronos locorum, seu quoslibet alios praestando; et ne prohibeantur inquirere, et punire vitia, pravitatem, seu delicta Sacerdotum. Lásd még 1559 : XLI. t.-czikk.
