Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)

1884/21 / 2. szám

A VfSITATIO CANONICA A MAGYAR EGYHÁZJOGBAN 85 primási levéltárban őriztetik. 33 E szerint az esztergomi érseki megyében 1559., 1560., 1561. és 1562-ben, tehát évenkint, tartottak az archidiakonok visitatiót és tettek arról a prímásnak Írásbeli jelentést. E jelentések, szemben a később említendő visitationalis könyvekkel, még igen felületesek, az egyes egyházakról nagyon röviden szólanak és a fentebb érintett decretumoknak megfelelőleg csakis a papi személyek erkölcsi magaviseletével foglalkoznak; de mégis átalános egyháztörténeti szempontból igen becses adatok; belőlük látjuk különösen azt, mennyire gyökeret vert volt a vidéki egyházakban a reformatio és vele a nős papság. A visitatio canonica szigorú foganatba vétele azonban ezúttal maradandó sikerre nem vezetett. A reformatio, szítva a politikai küzdelmek által, mindjobban megszilárdult, mignem a XVII. század elején törvényes létjogot nyert. De ez csak újabb impulsust adott a kath. egyháznak, hogy egész erővel megindítsa az ellenreformatiót, mert csak most, a protestánsok szabad vallásgyakorlatának biztosításával, tárult fel egész nagyságában a veszély, mely a kath. egyházat fenyegette. A XVII. század elején megindult nagy ellenreformatio egyik leghatályosabb eszköze a visitatio canonica, miért is e korszakban tartott nagyjelentőségű zsinatok tüzetesen foglalkoznak azzal, ugy hogy ez intézmény a tridenti zsinat nyomán haladva, csak most nyeri nálunk részletes szabályozását és most éli fénykorát. Az 1611. évi nagyszombati tartományi zsinat mindjárt első fejezetének 3. pontjában kiemeli a visitatio fontosságát, miután annak feladata biztosítani az igaz hit fentartását, a kegyszerek kellő és sikeres kezelését és a parochia javainak és jövedelmeinek épségben maradását. Elrendeli, hogy a püspökök egyházi fenyítékekkel kényszerítsék az archidiakonokat, miszerint a felügyeletükre bízott parochiákat folyton evidentiában tartsák és azokat évenkint megvisitálván, jelentést tegyenek.34 Az V. fejezet pedig igen részletes és kimerítő utasítást ad az archidiakonok részére a visitatio eszközlése iránt. Kérdések alakjában soroltatnak fel azon mozzanatok, melyekre az archidiakonoknak a visitatio alkalmával ügyelniök kell. E kérdések három főcsoportra vannak osztva : az isteni tiszteletre, a parochus személyére és a népre vonatkozókra. 35 33 Fasc. I. Lib. 1. Protocollum transumptorum archivi ecclesiastici primatialis veteris continens visitationalia acta. A-i 1559., 1560., 15611562., 1613., 1634. 34 Péterfy, Sacra Conc. II. 203—204. 1. 36 Péterfy : Sacra Conc. II. 215. 1. cap. 5. § 2. Ut autem sciant, tam ipse archidiaconus, quam parochi quaenam tempore visitationis in examen venire debeant ; Primo ea, quae ad Dei cultum ; deinde quae ad ipsam parochi personam : demum, quae ad subditos spectant, lustrabit archidiaconus. — Igitur, primo omnium visitabit templum : Án sarta tecta conservetur sacra aedes ? an munda ? Án Eucharistia munde asservetur et suis temporibus renovetur ? Án quae sacrificio serviunt: puriticatoria, coiporalia, pallae, calices, patenae ect. nitida ? An altare tot mappás habeat, quot ex praeseripto requiruntur, reliquiisque sit instructum ? An libri extent in quo baptizatorum, compatrum, confirmatorum ab episcopo, matrimonia contrahentium nomina adseripta sint ? És igy tovább.