Magyar igazságügy, 1884 (11. évfolyam, 21. kötet 1-6. szám - 22. kötet 1-6. szám)
1884/21 / 2. szám
A VISITATIO CANONICA A MAGYAR EGYHÁZJOGBAN 81 A tridenti zsinat a visitatio canonicáról is tüzetesen intézkedik. Mindenek előtt kötelességévé teszi a püspököknek, hogy megyéjük egyházait évenkint egyszer, vagy a mennyiben nagyobb megyével bírnának, minden két évben egyszer meglátogassák személyesen vagy helyetteseik által. 21 Az archidiakonok és más alsóbb rendű papi személyek visitationalis jogát, ott a hol azt eddig gyakorolták, szintén meghagyja ugyan, de azon lényeges megszorítás mellett, hogy ezentúl csak személyesen és csak a püspök jóváhagyásával visitálhatnak és a visitatióról egy hónap alatt a püspöknek Írásbeli jelentést tenni tartoznak.22 Szól ezután a visitatio czéljáról, mely nem más mint: az eretnekség kiirtásával az igazhit fentartása, a jó erkölcsök szilárdítása, a roszak eltávolítása, a népnek üdvös intések által a vallásos életre, békére vezérlése, végül megtétele mindannak, a mi hely, idö és körülmények szerint a hivek javára szolgál. 23 Majd elrendeltetik az is, hogy a visitatio gyorsan és lehetőleg kevés kísérettel eszközöltessék, hogy az ellátáson (procuratio) kivül semmit követelni nem szabad, sőt még önkénytes adományokat sem szabad elfogadni; a visitáltaknak ellenben szabadságukban áll vagy ellátást adni vagy a helyett a szokásos pénzösszeget lefizetni. Ha a visitáló valamit jogtalanul elfogad vagy követel, a mit kapott egy hónap alatt kétszeresen visszatéríteni tartozik s a mellett szigorúan büntetendő. 21 Ezen határozatokból látjuk, hogy a tridenti zsinat az addig fennálló kettős irányú visitatiót, a püspökit és archidiakonit nem szüntette meg, hanem csak közelebbi kapcsolatba hozta. A tridenti zsinat nem tett újítást, hanem csak szentesitette azon történeti fejlődést, melyet az archidiaconatus önálló egyházkormányzati jelentősénének bukása szükségkép maga után vont. Kezdetben az archidiakonok csak mint a püspök helyettesei, mint a püspöki hatalom közegei visitálnak és akkor még a püspöki és archidiakoni visitatio fedi egymást; később, a XII. századtól kezdve, az archidiakonok már önjogúlag, saját iurisdictio ordinariájuk alapján visitálnak és ekkor már a püspöki és archidiakoni visitatio külön jogalapon állva nem fedi, hanem kiegészíti egymást, más feladata lévén a püspöki és más az archidakoni visitatiónak; most pedig, a tridenti zsinat után, illetve az archidiakonok önjogú hatáskörének megszűnésével, mind 21 Sess XXIV. cap. 3. de reform. Fatriarchae primates, metropolitani et episcopi propriam dioecesim per se ipsos, aut, si legitimé impediti fuerint, per generalem vicarium aut visitatorem, si epiotannis totam propter eius latitudinem visitare non poterunt, saltem majorem eius partém ita tamen, ut tota biennio per se vei visitatores suos compleatur, visitare non praetermittant. 22 U. o. Árchidiaconi autem, decani et alii inferiores in iis ecclesiis, ubi hactenus visitationem exercere legitimé consueverunt debeant quidem, assumpto notario, de consensu episcopi, deinceps per se ipsos tantum ibidem visitare . . . . cui ipsi árchidiaconi vei alii inferiores visitationis factae infra mensem rationem reddere, et depositiones testium r.c integra acta ei exhibere teneantur. 23 Sess. XXIV. cap. 3. de reform. ** U. o.
